Tech Trends 2021: A pandémia ellenállóbbá tette a vezetőket

forrás: Prím Online, 2021. január 13. 12:16

2020 januárjában minden cégnek jól átgondolt tervei voltak a jövőre: a COVID-19 azonban felülírta a feltételezéseket, a stratégiák érvényüket vesztették. Példátlan sebességgel váltak alkalmazkodóbbá és reszponzívabbá a szervezetek. A 2021-es terveket már olyan vezetők készítették, akik 2020-ban bizonyították ellenállóképességüket. A Deloitte 12. alkalommal készített éves összefoglaló tanulmányt a jövő technológiai trendjeiről. 

„Az idei Tech Trends 2021 fő témája az ellenállóképesség. A technológia világában ez azt a makacs elhatározást jelenti, hogy egy szervezet a felforgató változások közepette is alkalmazkodik és érvényesül. A Deloitte tanulmánya szerint a pandémia váratlan átalakulást hozott: a legtöbb szektorban felgyorsította a digitális átállást, nem csupán a működési hatékonyság javítása miatt, hanem a rugalmasság elérése okán. A kereslet és kínálat, a fogyasztói szokások drámai ingadozására való gyors reagálási képesség igénye a digitalizáció motorja. Nem csak a digitális átállás gyorsult fel: a tervezési szakasz is drámaian redukálódott – a munka jövőjéről szóló vezetői beszélgetések időhorizontja évekről hetekre változott” – foglalta össze a tanulmány fő üzenetét Kiss Dániel, a Deloitte Technológiai tanácsadás üzletágának partnere.

 

Rövid távú prognózis: mit hozhat 2021 és az azt követő időszak a technológia világában?

A Tech Trends 2021 tanulmány főbb megállapításai a következő 18-24 hónapra:

 

„Nagyvállalati technológia szempontjából legfontosabb a vállalati stratégia és a technológiai stratégia összehangolása. Nagyon fontos foglalkozni a kritikus alaprendszerek jövőjével, a felhő felhasználási lehetőségeivel a digitális bevándorlók esetén. Előtérbe kerülnek az ún. „low-code” és „platform-first” stratégiák a legacy rendszerek kivezetésére. Kiemelten fontos még az ellátási lánc átalakításának tervezése is” – mondta el Kiss Dániel.

 

Adatok területén megfigyelhető lesz a mesterséges intelligencia iparosítása ún. „MLOps” megoldásokkal. Súlypontáthelyezés várható az adatok felhasználása terén: emberi felhasználásáról gépi felhasználásra. A kiberbiztonság kérdése is különös figyelmet érdemel.

 

Ember és gép interakciója szempontjából a jövő munkahelyével kapcsolatos trendek követése és a digitális élmény folyamatos fejlesztése továbbra is időszerű. Megjelennek a szervezeti sokféleséget, méltányosságot és befogadást támogató technológiák. 

 

Hosszútávú prognózis: mi várható a következő évtizedben?

Az elmúlt 12 év technológiai trendjei alapján a fejlődés ívét három szakaszra lehet bontani: a 2010-es évek innovációs szakaszára, amely lehetővé tette a második szakasz - a 2020-es évek elejének - disztruptív megoldásait. A harmadik szakasz az előttünk álló évtized, melyet a jövő horizontjának üzleti és technológiai stratégiái formálnak: univerzális, zökkenőmentesen integrálható interfészek, melyek képesek előre jelezni és kielégíteni az emberi igényeket. A mesterséges intelligenciára épülő exponenciális intelligencia képes lesz emberi érzelmeket felismerni és reagálni ezekre. Emellett a külső környezetet megfigyelésével és helyes értelmezésével válik alkalmasság szinte bármilyen feladat elvégzésére. Eközben a szubatomi részecskék tulajdonságait kihasználva a kvantumszámítógépek képesek lesznek megoldani a mai szuperszámítógépek számára még túl összetett problémákat.

 

Az ember és a gép kapcsolata tovább erősödik, ugyanakkor átlátható és természetes módon a végletekig egyszerűsödik. A gépek adat feldolgozási képessége addig fejlődik, míg elérkezünk a csaknem „mindenttudó gépek” korába, mikor az adat hozzáférés és megértés nem csak a korrelációk, de az okok és okozatok felismerésére is képessé teszi az üzleti megoldásokat. A korlátlan számítási kapacitás a technológia számos új felhasználási lehetőségét fogja megnyitni.

 

“Mindezek mellett fontos hangsúlyozni, hogy a feltörekvő technológiáknak szilárd alapokon kell állnia, köztük az üzletileg megalapozott IT funkciók fejlesztésén, a kiberbiztonsági, szabályozói és etikai kockázatok megfelelő kezelésén és az alaprendszerek korszerűsítésén” – állapította meg Kiss Dániel.