Tomasz Szyszko távközlési miniszter a kormányülést követő sajtóértekezleten azt mondta, hogy a törvénymódosítás célja növelni az állami ellenőrzést a nemzetközi távközlési hálózatok fölött. Az engedélyeztetésre mindenképpen szükség lesz, akkor is, ha - mint a Jamal-gázvezeték mentén lefektetett optikai kábel esetében - úgynevezett belső, azaz nem nyilvános hálózatról van szó. A módosított törvény három hónapos átmeneti időszakot állapított meg azon cégek számára, amelyek már rendelkeznek ilyen infrastruktúrával. Ezen a határidőn belül nekik is engedélyt kell kérniük.

A törvénymódosítást az a tárcaközi bizottság dolgozta ki, amely a távközlési miniszter vezetésével korábban megvizsgálta a Nyugat-Európába orosz földgázt juttató vezeték lengyelországi szakasza mentén lefektetett nagy teljesítményű optikai kábel törvényességét. A bizottság megállapítása szerint ezt a kábelt korszerű infosztrádaként lehet üzemeltetni, miközben az építő lengyel-orosz vegyes vállalat a lengyel állam biztonsági és pénzügyi érdekeit teljesen figyelmen kívül hagyta.

A gázvezeték tulajdonosa - és az optikai kábel építője - az EuRoPol Gaz, amelyben 48 százaléka van az orosz Gazpromnak. Az EuRoPol Gaz tavaly ősszel bérbe adta az optikai kábelt a PolGaz Telekomnak, amely a lengyel Bartimpex, az EuRoPol Gaz és a Gaztelekom, a Gazprom leányvállalata tulajdonában van. A bonyolódó struktúra miatt az állami Lengyel Olajbányászati és Gázipari Vállalat (PGNiG) - az EuRoPol Gaz másik 48 százalékos tulajdonosa - és vele a lengyel állam elveszítette befolyását az EuRoPol Gaz döntéshozatalára, főként pedig az egész hálózat üzemeltetésére - írták a tárcaközi bizottság január 17-i jelentésének készítői.

A törvénymódosítás szerint az engedélyeztetés Lengyelország EU-csatlakozásáig lesz kötelező. Az engedélyeket a Távközlés-szabályozási Hivatal fogja kiadni, miután előzetesen konzultált különféle intézményekkel, köztük az államvédelmi hivatallal (UOP).

A törvénymódosítást a kormány sürgősséggel a szejm elé terjeszti.

A január elsején életbe lépett új lengyel távközlési törvény szerint csak nyilvános telefonhálózat üzemeltetéséhez, valamint rádió- és tévéműsorok terjesztéséhez kell engedélyt kérni. A törvény 2002-től a helyi és interurbán, 2003-tól pedig a nemzetközi távközlési szolgáltatások teljes liberalizálását irányozza elő.

Egyes lengyel szakértők szerint a törvénymódosítás fékezi a nemzetközi piac fejlődését, szabályoz egy olyan rendszert, amelyet az Európai Unióban 1993-tól liberalizáltak. Lengyelországban hiányos az infrastruktúra, és a módosított törvény korlátozza ennek kiépítését.