Megduplázódott az új magyar tévéreklámok aránya az előző félévben

forrás: Prím Online, 2021. március 25. 10:04

3,5 százalékról 6,7 százalékra nőtt az új magyar reklámszpotok aránya az elmúlt év második felében – ez is kiderül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának legutóbbi ülésén elfogadott új tanulmányból. A testület nem indít eljárást az RTL Klub szolgáltatója ellen egy a szivárványcsaládokat érintő híradós bejátszás miatt, és bírságot rótt ki a Karc FM szolgáltatójára túl enyhe korhatár-besorolásért. 

Médiafelügyeleti döntések

A Karc FM szolgáltatójára 50 ezer forintos bírságot rótt ki a grémium, amiért a Paláver című műsor egy novemberi adása előtt nem tett közzé korhatárról szóló tájékoztatást. A műsorszámot a szolgáltatónak – az elhangzott, durva szóhasználat miatt – a 12-es kategóriába kellett volna sorolni. 

 

A tanács figyelmeztette a Spirit FM és az ATV Spirit szolgáltatóit, amiért a Keljfel Jancsi című műsoruk egy vizsgált decemberi adásában a műsort támogató mélygarázsról olyan reklámértékű információkat közöltek, melyek annak igénybevételére sarkallhatták a nézőket, ez azonban jogszabályellenes.  

 

Nem indít eljárást a Médiatanács annak az új bejelentésnek a nyomán, amely „A család az család” elnevezésű kampány eredményéről szóló RTL híradós riportot kifogásolta, mert azzal kapcsolatban médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértése nem merült fel. A szivárványcsaládokról szóló társadalmi célú reklámok kapcsán érkezett korábbi bejelentések alapján a testület által március 2-án indított eljárás még folyamatban van.

 

A Médiatanács a jogi következmények kiszabásakor minden esetben a fokozatosság és az arányosság elve alapján, az ügyek összes körülményét figyelembe véve állapítja meg a jogkövetkezmények adott formáját, mértékét.

 

Rádiós frekvenciákkal kapcsolatos döntések

A testület a Budapest 95,3 MHz körzeti frekvencia közösségi jellegű használatára beadott egyetlen ajánlat alaki vizsgálata után pályázati nyilvántartásba vette a Karc FM Média Kft.-t. A testület, törvényi kötelezettségének eleget téve, felfüggesztette a Budapest 98,0 MHz körzeti frekvencia közösségi jellegű használatára irányuló pályázati eljárást, ugyanis a Vibe FM Rádió Kft. – amelynek pályázati nyilvántartásba vételét az alaki vizsgálat után a Médiatanács megtagadta – közigazgatási per iránti keresetet nyújtott be. A bíróság jogerős határozatáig szóló felfüggesztési kötelezettséget a médiatörvény írja elő.

 

Véglegesítette a grémium a Békéscsaba 91,8 MHz és az Eger 99,1 MHz helyi frekvenciák pályázati felhívásait közösségi jellegű használatra, valamint elfogadta a Mór 89,0 MHz és a Sopron 104,6 MHz-re vonatkozó tervezeteket. A dokumentumok péntektől olvashatók a hatóság honlapján. 

 

Kutatások a sajtópiacról, az új reklámszpotokról és a tévéműsorok hallási akadálymentesítéséről

A testület három tanulmányt is elfogadott e heti ülésén, amelyek közül kettő már az NMHH honlapján olvasható, a harmadik pedig a napokban lesz elérhető.  Az 1994 és 2020 közötti nyomtatott sajtópiac alakulásáról, valamint 2020 második félévére vonatkozóan a lapok terjesztéséről és online megjelenéséről szóló összeállításból többek között kiderül, az átlagosan terjesztett példányszám félévente körülbelül 1500 lappal csökkent: míg 1994-ben százezer felett mozgott ez az érték, addig 2020-ra már csupán harmincezer körül volt.

 

Az ülésen jóváhagyták a televíziókban a legfrissebb – az elmúlt év második felében közzétett – új reklámszpotokról szóló kutatás  eredményeit is, amelyben a hatóság hetvennyolc televízió műsorkínálatát vizsgálta. Az összes szpot 52,8 százaléka volt új hirdetés, utóbbiakból 3113-félét mutattak be, amelyeket több mint 3,9 millió alkalommal ismételtek. A hangsúlyozottan magyar terméket, szolgáltatást népszerűsítő reklámszpotok aránya az új hirdetéseken belül majdnem megkétszereződött: 3,5 százalékról 6,7 százalékra.

 

Végezetül a testület elfogadta az NMHH 2020 második félévét elemző legfrissebb jelentését  is arról, hogy a hét országos közszolgálati és a két nagy kereskedelmi televízió hogyan és milyen arányban teszi befogadhatóvá műsorszámait a hallássérült nézők számára. A több mint 4600 vizsgált műsorórában a kínált műsorok közel 84 százalékát látták el segédlettel, mely az előírt – kötelezően akadálymentesítendő – műsoridő 99,9 százaléka. A közszolgálati televíziók esetében a feliratozott vagy jelnyelvi tolmáccsal fordított tartalmak 88,3 százalékban, míg a kereskedelmi televízióknál 70 százalékban jelentek meg. A mindkét segédlettel akadálymentesített, járvánnyal kapcsolatos műsorszámok a jelnyelvi tolmáccsal ellátott műsorszámok magasabb arányát eredményezték.