Hogy teljesít Csehország a termelés és a vállalatok robotizálása terén, összehasonlítva a közép- és kelet-európai országokkal, illetve Oroszországgal és a FÁK államaival?

A vállalatok robotizálása terén Csehország egyike az élvonalbeli országoknak. Hazánkban a robotok iránti kereslet mozgatórugói elsősorban az autóipari vállalatok és beszállítóik. Ezen iparághoz tartozó vállalatok már jó ideje és nagy számban használnak robotokat gyártái folyamataikban. Egyre több iparágban figyelhető azonban meg a robotika térhódítása, ideértve többek között az elektronikai ipart, az élelmiszeripart, a műanyag-feldolgozást. Kiemelkedő potenciált látunk Oroszországban, ahol sok vállalat korszerűsíti termelését és nagy érdeklődést mutatnak az automatizálási technológia iránt.

 

Vállalata úgynevezett együttműködő robotokat gyárt és az együttműködésen alapuló robot-automatizálás egyik úttörője lett. Mesélne egy kicsit erről?

Egy együttműködő robot vagy kobot tulajdonképpen egy olyan robot, amely bizonyos körülmények között képes az emberrel együtt dolgozni - így nem szükséges biztonsági kerítés mögött tartani.  Képes-e a kobot ugyanazt elvégezni, amit az emberi munkaerő? Filozófiánk szerint az együttműködés kétirányú, nem korlátozódik a robotra. Az ember is együtt dolgozik a robottal, amit a programozás egyszerűsége tesz lehetővé.

 

 

Az együttműködő robotikus automatizálás is része az Ipar 4.0-nak?

Véleményem szerint az Ipar 4.0 a gyártás tekintetében inkább a „HOGYAN”, nem pedig a „MIT” kérdésre koncentrál. Más szóval, nem elszigetelt technológiákról van szó, hanem arról, hogy miként alkalmazzuk és kombináljuk ezeket a technológiákat a termelésben. Milyen értéket fog ez számunkra teremteni és mire fogjuk használni ezt az értéket. Lehetőséget ad például hatalmas mennyiségű adat összegyűjtésére a gyártási folyamatról. Ezeket az információkat nevezhetjük BIG DATA-nak és tárolhatjuk a CLOUD-ban, azaz felhőben. Amennyiben azonban semmilyen módon nem használjuk őket, akkor haszontalanok. Ez mindenre igaz, a technológián kívül azon egyedülálló emberi képességekre is, amelyek nem pótolhatók – mint például a kreativitás.

 

Egyik interjújában a következőket mondta: „A vállalatok nem azért vásárolnak robotokat, hogy lecseréljék az alkalmazottakat és munkaerő költséget takarítsanak meg. Elsődleges céljuk a termelékenység növelése, másodlagos pedig a minőségé. A robot tehát a rutin tevékenységeket végzi el, az ezáltal felszabadult dolgozó pedig olyan feladatot lát el, amelyre a robot valamilyen okból nem képes.”  Mi a helyzet azokkal a dolgozókkal, akik munkáját robotok váltják fel és a képzés után sem lesznek képesek a legújabb technológiákkal dolgozni?

A cserék nem feltétlenül történnek egy-az-egyben. Egy vállalat esetében ez nem a „gépek az ember elleni” harcot jelenti. Egy olyan globalizált gazdaságban élünk, ahol egy cseh cég például egy bolgár céggel száll versenybe az ügyfelekért és a hatékonyabb nyer.  Az automatizálás pedig a hatékonyabb működés elérésének egyik módja. A munkahelyek megőrzéséhez elengedhetetlen a vállalatok versenyképessé tétele. Akad néhány olyan példa is, ahol az automatizálás – némileg meglepő módon – a foglalkoztatás növekedéséhez vezetett. Pontosan azért, mert ezek a vállalatok annyira hatékonnyá váltak, hogy sokkal többet kezdhettek el gyártani és értékesíteni, további munkahelyeket létrehozva a disztribúciós láncban. 

 

A Universal Robots eredetileg három hallgató startup cégeként indult a dán Odensei Egyetemen 2005-ben. Az első kobotot a dán Linatex vállalatnál állították üzembe 2008-ban. Hogy indult el a Universal Robots Csehországban és a közép-kelet-európai régióban?

A Universal Robots elsősorban forgalmazókon keresztül értékesíti robotjait. A régióban a csehországi Liberecben székelő Exactec a legrégebbi forgalmazónk, amely több mint 10 éve telepíti kobotjainkat és ezáltal az együttműködésen alapuló robotika egyik fő promóterévé vált, amikor ez a technológia még igencsak fejlődési stádiumban volt.

 

2016-ban Prágában létrejött a kelet- és közép-európai régió központja. A választás nemcsak stratégiai helyzete miatt esett Prágára, hanem azért is, mert Csehország hagyományosan ipari ország, ahol a robotikát és az ipari automatizálást az autóipari termelés hajtja előre.

 

 

Hogyan vesz részt Csehország és a közép- és kelet-európai országok a kobotok gyártásában?

Robotjaink gyártása a Universal Robots központjában, Odensében, Dániában történik. Dániában az egyik legmagasabb az egy munkavállalóra eső költség, köszönhetően azonban annak, hogy együttműködő robotjainkat saját termelésünkben is alkalmazzuk, a magas költségek ellenére is versenyképes terméket tudunk előállítani. Mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy a robotjainkban használt kulcsfontosságú alkatrészek egy része Csehországban készül.

 

Ezen kívül az egyes régiókban a termeléshez közvetlenül nem kapcsolódó egyéb tevékenységek zajlanak, például az értékesítés támogatása, együttműködő robotjaink programozása és szervízelése.

 

Hol és milyen területeken lehet kobotokat telepíteni?

Hazánkban elsősorban az autóiparhoz kapcsolódó területeken jellemző kobotok használata. Sajnos ez a tendencia számokkal is egyértelműen alátámasztható, mivel a robotika részesedése az egyéb iparágakban mintegy tizede az autóiparhoz képest. Lassan azonban itt is változás érzékelhető. Az a tény, hogy robotjaink alkalmazhatók emberek közvetlen közelében, hirtelen tevékenységi körök széles skáláját nyitja meg számunkra, például éttermek, kávézók és egyéb szolgáltatások tekintetében.  Pozitív trendként azt látom, hogy az automatizálás fejlett formái manapság sokkal inkább behatolnak a közepes és kisebb méretű vállalatokba.

 

A jövőben a kobotok olyan kisiparosokat is felválthatnak, mint vízvezeték-szerelők, szerelők stb., akikre jelenleg nagy az igény?

A közeljövőben nem, legalábbis nem tömegesen. A robotika előnye a minimális variáció melletti ismétlődő folyamatokban mutatkozik meg teljes mértékben, ahol a feladat és a kívánt megoldás pontosan definiálható, a robot számára is érthető nyelven. A sok variánssal jellemezhető kreatív tevékenységek helyettesítésére még nem alkalmazhatók a jelenlegi technológiák. A szakmunkások életét azonban képesek megkönnyíteni. Több száz lyukat tudnak például fúrni a beton mennyezetbe, megkönnyítve ezzel a munkások dolgát, akiknek így nem kell egy teljes műszakot felfelé nézve, kezüket a magasba emelve tölteni.

 

Használhatók a kobotok az orvostudományban, az egészségügyben vagy a műtőben?

Igen, de leginkább az emberi munkaerő számára nyújtott segítség formájában. Egyik vevőnk például olyan készüléket gyárt, amely képes kamerát elhelyezni a műtőben, lehetővé téve az orvosok számára a műtét menetének figyelemmel kísérését. 

 

Noha a tömegtermelés jelenleg elegendő a piacok ellátására, azonban nem felel meg azoknak a fogyasztóknak, akik egyre inkább megkövetelik az emberi jelenlétet azon termékek gyártása (például ruha vagy cipő stb.) és szolgáltatások esetén, ahol adott ügyfél egyedi igényeit elégítik ki. Hogyan tudnak robotok vagy kobotok megfelelni ezeknek az igénynek?

Az egyedi módosításokra és a különféle konfigurációkra vonatkozó igények nagy követelményeket támasztanak a beszállítókkal szemben. Annak idején a Ford csak fekete színű autókat gyártott. Manapság egy autóban minden személyre szabható. Ugyanez vonatkozik ruhákra, kerékpárokra vagy egyszerű dolgokra, például az ebédre elfogyasztott salátánkra. Ezek a folyamatok  –  mivel általában korlátozott számú kombinációval rendelkezel – jól definiálhatók. A megfelelő leírással rendelkező folyamatok meglehetősen egyszerűen automatizálhatók. Ez lehet egy pontosan kiválasztott összetevőket tartalmazó omlett, amelyet robotunk egy szingapúri szállodában szolgál fel vagy egy speciális díszítőelemeket tartalmazó készlet, amelyet a robot állít össze akár az Ön autóját összeszerelő dolgozók számára, amely a világ valamelyik pontján kerül gyártásra.

 

Ön szerint vállalatánál a következő ipari forradalom főként a termékek személyre szabása körül fog forogni, így az emberi dolgozók sokkal nagyobb mértékű bevonására lesz szükség a gyártásban. Nem ütközik ez ellentmondásba? Először, amennyire csak lehetséges, száműzzük az emberi jelenlétet a termelésből, majd a lehető legnagyobb mértékben vonjuk be?

Én ezt nem tartom ellentmondásnak. Az elsődleges szempont, hogy ne pazaroljuk az emberi képességeket. Ne „programozzunk” embereket monoton, egyhangú munkára. Ezt hagyjuk a gépekre és használjuk ki teljes mértékben az emberi lehetőségeket. Egyedülálló emberi képességünk a gondolkodás, a váratlan helyzetek megoldása és az alkotás.