Eredetileg színházi produkciónak szánták, de a koronavírus-járvány okozta bizonytalanság miatt online mutatják be június 11-én a „Minden határon túl” című zenés színművet, mely 1918 nyarától 1920 nyaráig vezeti végig a nézőt egy művészcsalád és környezete hétköznapjain. A Progresszív Produkció által létrehozott és a Nemzeti Kulturális Alap által támogatott előadást öt alkalommal (június 11., 18., 25., és július 2. és 9.) lehet majd online stream előadásokon megtekinteni ingyenesen, egy egyszerű regisztrációt követően, az erre a célra létrehozott mindenhatarontul.hu felületen. A darab, a regisztrációt követően 3 napon keresztül bármikor megnézhető.

 

„A családom Aradról jött át Budapestre, épp ezekben az években. Nehéz és küzdelmes időszakot éltek meg. Édesanyám, Paor Éva, 95 évesen írta meg az Évszázadok asszonyai című családtörténetét, sok emléket felidézett regényében. Ez indított arra, hogy létrehozzam az előadást, olyan alkotótársakat választva, akikről tudtam, hogy ez a kor ugyanúgy a szívügyük, mint nekem. A cél tehát adott volt: az egyes emberek és a családok szemszögéből bemutatni egy fájdalmas időszakot úgy, hogy megmutassuk, hogy a hitünk és az erőnk mindig velünk marad. A Kellős Éva által jegyzett darab lehetőséget adott arra is, hogy rámutassunk drámai helyzetekben rejlő iróniára, vagy a magyar emberek túlélését segítő leleményességre és humorra. A nézők emellett tanúi lehetnek annak, hogy a darab karakterei miként reagálnak a történelem viharaira” – fogalmazott a producer.

 

 

Korhű színdarab született

A darabnak tavaly novemberben lett volna a színházi bemutatója, de minden tervet borított a járvány második hulláma. Végül január végén egy jó helyzetfelismerésnek, nem utolsó sorban pedig az Erzsébetligeti Színház segítőkészségének köszönhetően kezdődhetett el a munka. Itt folytak a próbák és készült el az online előadás, amely látványos, részletgazdag és élvezhető. Ezzel együtt az alkotók már tervezik a hagyományos előadásokat is, hogy hazánk számos településére és határon túlra is elvihessék azt.

 

„Producerként  ̶  mondta Paor Lilla  ̶  nehéz és összetett feladattal szembesültem. Színházat csinálni egy világjárvány közepén, állandó játszóhely és társulat nélkül  ̶  voltak pillanatok, amikor lehetetlen küldetésnek tűnt. Pláne úgy, hogy közben egyértelműen tudtam mit szeretnék: korhű, történelmileg is hiteles, zenés darabot, amiben a ma nézőjének is érzékletes módon jelenik meg egy letűnt, ám sokat idézett korszak. Szerencsére az alkotótársak ebben kiváló partnernek bizonyultak, Dr. Nyári Gábor történész iránymutatásai rengeteget segítettek a történelmi hitelesség biztosításában, Bardóczy Attila rendező pedig rendkívül finoman és értő módon nyúlt a darabhoz. Minden szereplő örömmel vállalta a felkérésemet, így remek és sokoldalú színészekkel sikerült létrehozni ezt a különleges produkciót.”

 

 

A darab szereplői között van Sáfár Mónika Jászai Mari - díjas színművész, Babicsek Bernát, Sinkovits-Vitay András, Petridisz Hrisztosz, Radics Réka, és gyermekszínészként Szefcsik Boldizsár is.

 

„Főszereplőként, de szerintem ez a többi játszótársra is elmondható, komoly kihívást jelentett a darabban megjelenített nyelvhasználat, hiszen a száz évvel ezelőtti Magyarországon másként beszéltek, más kifejezéseket használtak az emberek.  Éva, a darab írója, rengeteg történelmi forrást és szinte minden újságot elolvasott, ami a keze ügyébe került. Bár a történet fiktív, nagyon igyekeztünk, hogy a díva története Trianon tragédiájában korhű legyen és valóságosnak tűnjön” – mondta Paor Lilla.

 

Különösen érdekes a tárgyakon és ruhákon keresztül megjelenítve látni a család elszegényedését, mellette pedig a színes orfeumi forgatagot. A jelmez ̶ és díszlettervező, Húros Annamária egyedi látványvilága hol nagyszerűen ellenpontozza, hol támogatóan segíti a helyszínek és karakterek megjelenését.

 

 

Régi dalok új köntösben

Korabeli slágerek és a jeleneteket összekötő új zenei betétek teszik néhol könnyedebbé, néhol drámaivá a történetet. Az ismert dallamok mellett számos, mára szinte elfedett zenék is színesítették a darabot.

 

„Amikor a zenés darab ötlete megfogalmazódott bennem, szinte azonnal kutatni kezdtük azokat a dalokat, amikről úgy gondoltuk, hogy a nézőknek is öröm lesz hallani és a színdarabba is beilleszthetőek. Zenetárakat néztünk át, korabeli kottákat gyűjtöttünk, előkerültek a száz évvel ezelőtti Bárd-féle daloskönyvek. Szerencsére Gyarmati-Paor Zoltán, a zenei rendező, aki egyben a darab zeneszerzője is, jazz tanszakon tanult, így ez a korszak  ̶  a jazz hajnala  ̶  közel áll hozzá, és ez a hatás érezhető is a hangszereléseken. Szereplőként is nagy élmény volt az újragondolt dalokat énekelni, azokról nem is beszélve, amelyek mostanság színpadon nem hangzottak el. Hihetetlen értékeket találtunk, és ugyanez elmondható Decrescendo zenéjéről is, aki rendkívül kifejező, gyönyörű dallamvilággal gazdagította a darabot.”

 

A művet mindazoknak ajánlják, akik szeretnék ezt a kort kicsit jobban megismerni, életkortól függetlenül. Trianon dédszüleink, szépapáink kora, a családi fotóalbumokból felbukkanó öreg fotók kapcsán pedig biztosan gondolkodtunk már azon, vajon kik lehettek ők, hogyan élhettek, miként szenvedték meg a múlt század vészterhes időszakait.