Mozgásanalízis eddig is létezett, elsősorban futók körében ellenőrizék, hogy sportaktivitás közben hogyan terhelik a lábukat. Emellett több mozgáslabor is van hazánkban, ezek azonban jellemzően kutatólaborokban működnek, mert olyan bonyolult eszközparkok szükségesek a diagnosztikához, amely egy átlag rendelőnek nem áll rendelkezésére. A legtöbb esetben azonban a pontos diagnózis felállításához elengedhetetlen lenne, hogy a szakorvos ne fekvő, vagy ülő helyzetben vizsgálja meg a pácienst, hanem mozgás közben kapjon arról információkat, milyen mozgásmintázat alapján terheli az ízületeit. 

 

„Ha tartósan fájdalmat érez egy páciens, és felkeres egy szakorvost, elsődlegesen azt kell kideríteni, hogy mi a kiváltó ok. Nagyon sok esetben olyan fiatalkori, hibás mozgásból, instabilitásból adódó fájdalmakat találunk, amelyeket ideig, óráig ugyan lehet kezelni, sokkal fontosabb lenne azonban a kiváltó okot felismerni és azt kezelni. Többnyire a mozgásszervi panaszokat rossz mozgásmintázat okozza, vagyis helytelenül, esetleg egyoldalúan terhelt ízületek, eltérő erősségű izomzat állhat a háttérben” – mondta Prof. Dr. Lacza Zsombor PhD, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd-traumatológus szakorvosa.

 

A pontos diagnózis felállításához szükséges látni, hogy miként viselkedik mozgás közben a lábfej, a boka, a térd, erősebb-e például az izomzat egyik, vagy másik végtagban, mert ezek mind befolyásolhatják a vágtagok helyes működését. A nem megfelelő terhelés nyújtott és hajlított helyzetben, miközben ül, vagy áll a páciens, nem derül ki. A Prof. Dr. Lacza Zsombor és munkacsoportja által kidolgozott módszer*  lényege, hogy egy speciális, eredetileg számítógépes játékhoz készített szoftver továbbfejlesztett változatával - amely mesterséges intelligencián alapul - és egy 3D-s kamerával a páciensnek guggolás, térdelés vagy járás közben ellenőrzik, hogy tengelyben marad, vagy kitér valamelyik ízülete. A boka, a csípő és a térd instabilitásából is lehet következtetni a rossz mozgástartományra. Ront a helyzeten, ha a páciens túlsúlyos, mert ebben az esetben még inkább rosszul terheli a végtagját. 

 

 

„A legnagyobb megterhelés a térdet éri, így a fájdalom nemcsak mozgáskieséssel, beszűküléssel járhat, hanem sok esetben a porc felpuhul, a meniszkusz bereped, a keresztszalag pedig elszakad. Ha például az egyik végtagban az izom erősebb, akkor abba az irányba jobban elmozdul az egész test, ez pedig előbb vagy utóbb az ellenoldalon mozgás-beszűkülést okozhat” – tette hozzá Dr. Ambrus Míra sporttudományi kutató.

 

A komplex mozgáselemzést a fejlett technológia, az egészségügyben lezajló digitális forradalom teszi lehetővé, hiszen az orvosok munkáját algoritmusok és pontos kamerafelvételek segítik. A jövőben a mozgásszervi panaszok is sokkal inkább személyre szabottan lesznek kezelhetők. A terápia a jövőben is a megszokott gyógytorna, ritkább esetben pedig műtét lehet. Az ortopéd-traumatológus szakember szerint megfelelő kezeléssel a rossz mozgásformák javíthatók és nem törvényszerű, hogy a kor előre haladtával megjelenjenek a mozgásszervi panaszok.

 

A két magyar szakember majdnem két éven keresztül tesztelte a módszert profi sportolók, elsősorban kosárlabdázók, futók, kézilabdázók, illetve táncosok segítségével, de nemcsak sportolók esetében működik. Különösen hasznos lehet például azoknál, akik síelnek, mert ez a sportaktivitás nagy terhelésnek teszi ki a térdízületet. A csontozati gondokat nem könnyű orvosolni, és olykor hosszas a rehabilitáció, de a mozgásmintázatot lehet javítani, ezért ha időben felismerik a nem megfelelő mozgásformákat, a műtét is elkerülhető. A komplex mozgáselemzést elsősorban kamasz gyerekkortól nagyjából 60 éves korig érdemes elvégeztetni, mert ebben az időszakban még visszafordíthatók a mozgásszervi elváltozások.