Idén július végére értük el a Globális Túlfogyasztás Napját. Ez az a nap, amikor Földünk éves erőforrásai kimerülnek. Bár a pandémia miatt 2020-ban ez a dátum augusztus végére esett, 2021-re már nem sikerült tartósan fenntartani ezt a trendet, vagyis ismét hihetetlenül pazarló életmódot folytatunk. Épületeink a legnagyobb energiafogyasztók, a teljes hazai energiafogyasztás 32 százalékát lakóépületeink működtetése adja, ezen belül is jelentős részét az energiapazarló családi házak.
Évente másfél Földre lenne szükségünk
Mindannyian tehetünk annak érdekében, hogy ez a dátum későbbre tolódjon, éppen ezért felelős egyénekre és felelős vállalatokra van szükség. Magyarországon is jóval túllépjük az ideális fogyasztási szintet, hiszen, ha az egész világ úgy élne, mint hazánkban, akkor közel kettő (1,92) Földre lenne szükségünk, és már június 8-án eljött volna a Túlfogyasztás Világnapja. A fogyasztás mértéke azonban országonként más és más. Ha a világ teljes lakossága úgy élne, mint a kanadaiak, akkor már március 18-án eljönne a Túlfogyasztás Világnapja, Kínában pedig június 15-én jönne el. Ha az egész emberiség olyan életmódot folytatna, mint a katariak, akkor már február 11-én elhasználnánk a Föld megújuló tartalékát. A legkisebb ökológiai lábnyomú országok: Marokkó, Niger, Albánia és Pápua Új-Guinea. A legjobb mutató Kirgizisztáné, amely majdnem kibírja az év végéig, a kirgiz túlfogyasztás napja ugyanis december 26-ra esik.
Szigeteléssel egy zöldebb jövőért
Európában a hűtő- és fűtőberendezések rengeteg energiát igényelnek, a hűtés és fűtés együttesen az EU energiaszükségletének 50 százalékát teszi ki.
Az EU 2016-os „Tiszta Energia” javaslatcsomagjának fő eleme az energiahatékonyság. Az épületek karbonlábnyoma függ a földrajzi jellemzőktől, a felhasználói igényektől, az épület típusától, az erőforrások elérhetőségétől, a használat intenzitásától és gyakoriságától, a meglévő infrastruktúrától és az épületállomány bővítési lehetőségeitől. Ahhoz, hogy lecsökkentsük az épületek szén-dioxid kibocsátását, úgy kell azokat megtervezni, hogy az energiaveszteség minél kisebb legyen. Épületeink energiahatékonyságát utólagos energetikai korszerűsítéssel, természetes szellőztetéssel, növényekkel vagy más árnyékolókkal, illetve napelemek telepítésével lehet növelni. Az épületek az EU energiafogyasztásának 40 százalékáért és a CO2-kibocsátás 30 százalékáért felelősek*
Az unióban 2019-től tovább szigorodtak az épület-energiahatékonysági előírások, 2022 második felétől pedig kizárólag a közel nulla** energiaigényű épületek kaphatnak csak használatbavételi engedélyt.
Nem kortyolgatjuk, hanem faljuk az energiát!
Ha nem gondoskodunk családi házunk megfelelő hőszigeteléséről, akkor az elpazarolt energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik. A hőszigetelés ráadásul nem csak télen, de nyáron is energiát takarít meg. A korszerű nyílászárók és gépészet, valamint a megújuló energiaforrások – napelem, napkollektor, hőszivattyú – használata mellett, a Knauf Insulation szakembereinek számításai szerint a jelenleginél is jobb minőségű és vastagabb homlokzati szigetelőanyagok használata a klímavédelemért folytatott küzdelemben még jobban felértékelődik.
„Egy átlagos, 100 négyzetméteres családi ház például csak a fűtéshez és hűtéshez felhasznált energia révén évente 0,9 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe” – mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „A korszerűtlen magyar családiház-állomány teljes körű hőszigetelésével közel 1 millió tonnával csökkenthetnénk a CO2-kibocsátást évente, családi házaink fűtési költségeit pedig akár 40-50 százalékkal, karbon-lábnyomunkat pedig 6 százalékkal is csökkenthetnénk, hozzájárulva ezzel a klímaváltozás mérsékléséhez, illetve a jelenlegi állapot fenntartásához” – tette hozzá a szakember.
Úgy élünk, mintha nem lenne holnap
Földünk erőforrásai végesek, és 1970 óta egyre kevesebb idő alatt fogyasztjuk el az egy évre elegendő erőforrásadagunkat. Ez a mértékű fogyasztás azt jelenti, hogy a bolygó erőforrásai és élővilága nem tudnak olyan ütemben regenerálódni, mint amilyen ütemben elhasználjuk azokat. Ahhoz, hogy ezt a dátumot minél későbbre tolhassuk és Földünket, annak erőforrásait unokáinknak is megőrizhessük, komoly összefogásra van szükség. Ahhoz, hogy az előirányzott 1,5 Celsius-fokos felmelegedést tartani tudjuk, drasztikus változtatásokra van szükség.
Az emberiség szén-dioxid-lábnyoma 1961 és 1973 között megduplázódott. A szén-dioxid kibocsátás az ökológiai lábnyom leggyorsabban növekvő és legjelentősebb összetevője. Ha 30 százalékkal csökkentenénk az emberiség CO2-kibocsátását, a Globális Túlfogyasztás Napja egy hónappal is eltolódhatna. 2030-ban már akár szeptember 16-ig is kitolható lenne az időpontot. Csökkentsük épületeink energiafogyasztását hőszigeteléssel, hogy energiafogyasztásunk fenntartható pályán maradjon, energiaigényünk ne haladja meg a rendelkezésre álló készleteket!
Éljünk úgy, hogy ez az egyetlen bolygó elég legyen!
______________
* Forrás: https://mtvsz.hu/dynamic/energiaatlasz.pdf
** A közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje egy összetett műszaki szabályozás, amely az energiahatékonysággal szemben támaszt kötelező elvárásokat. A követelményszint meghatározza, hogy milyen épületet építhetünk, milyen épületszerkezetekkel, milyen épületgépészettel.