A 2021 nyarán végzett kutatás az előző másfél év tapasztalatait, a magyar emberek otthonhoz fűződő viszonyát és a lakásban fellelhető okoseszközök használatát vizsgálta. A válaszokból kiderül, hogyan alakultak ki hazánkban az otthoni irodák, mennyiben érintette Magyarországot az ezzel járó digitalizációs hullám és hogyan készülünk a jövőre. A főként otthon töltött veszélyhelyzet alatt a hazai válaszadók idejének legnagyobb részét valamilyen kijelző határozta meg, főként, ha munkáról vagy tanulásról volt szó, de kikapcsolódásra, a szeretteikkel való kapcsolattartásra vagy éppen önfejlesztésre is használtak okoseszközöket. A megkérdezettek nagy része éppen ezért új eszközt is vásárolt a járvány alatt, a legtöbben okostelefont (27%), de sokan számítógépet (14%) vagy televíziót (17%) vettek. A felmérés szerint ezek nagyobb része már korábban tervezett, tudatos vásárlás volt, de akadtak olyanok is, akik kimondottan a megváltozott helyzet miatt fektettek be egy-egy új készülékbe. 

 

Ha otthoni iroda, akkor laptop

Az újonnan beszerzett kütyük a felmérés alapján két fő okból kerültek be a magyarok lakásába, vagy a munkaállomások részeként, vagy a munka fáradalmainak levezetésére. Szerencsés esetben, a választott készülék mindkettőre alkalmas. A világszerte előtérbe kerülő otthoni munkavégzés itthon is sokak számára vált a mindennapok részévé, a válaszadók 8 százaléka még külön szobát, dolgozósarkot is kialakított, ahová aztán bekerülhettek az új eszközök is. Az átalakítók több mint harmada (34%) vásárolt új számítógépet, de nem csak ők döntöttek így, a 35 év alatti munkavállalók átlagosan 16 százaléka vett laptopot vagy PC-t. Az összes megvásárolt számítógép több mint fele (57%) kimondottan a járványhelyzet miatt került a magyarok lakásába. A legtöbb esetben a férfiak költöttek nagyobb összeget, az új technológiai eszközökből az okostelefonok kivételével ők vásároltak többet, 8 százalékuk vett monitort, hogy kiegészítse az otthoni irodát, közel 15 százalékuk pedig új okostévével oldotta meg egyszerre a munkahelyi és kényelmi szükségleteit.

 

A lezárások alatt a digitalizációs folyamat hatására a különböző kijelzőket számos feladatra használták nap mint nap. A megkérdezettek közel 70 százaléka napi szinten használta a számítógépét, a tévéjét, 61 százalék pedig a monitorját, ezek elsősorban a munkához vagy tanuláshoz köthetők. A főként professzionális céllal vásárolt eszközök köre a későbbiekben sem változik jelentősen, ha a magyarokat kérdezzük. A válaszadók 12 százaléka a következő egy évben vásárolna számítógépet, 50 százalékuk továbbra is azért, hogy a megváltozott munkavégzési körülményekhez alkalmazkodjon.

 

 

Kikapcsolódás is csak okosan

A megkérdezettek körében nagy számban jelentek meg olyan készülékek is, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a munkához. A megkérdezett nők több mint negyede (27%) szerzett be új okostelefont, a férfiak 6,5 százaléka új játékkonzolt és átlagosan közel 10 százalék okosórát és vezeték nélküli fülhallgatót. Ezeket és a már meglévő eszközöket is rendszeresen forgatták a karantén alatt, az okostelefonokat szinte senki sem tette le egy napnál hosszabb időre, 94 százalék használta minden nap. A szabadidős eszközöknél megfigyelhetők sajátos használati szokások is, vélhetően attól függően, kinek, mi jelent igazi kikapcsolódást. Az 55 év felettiek kétharmada (64%) például hetente többször vagy annál is gyakrabban használ táblagépet, többet, mint bármelyik másik korcsoport. A hangprojektorok tulajdonosai között a férfiak jóval nagyobb arányban használják legalább heti rendszerességgel az eszközöket (86%-56%), de mindkét nem aktívan használja a játékkonzolokat. 

 

A kikapcsolódást szolgáló eszközök tehát továbbra is fontos szerepet töltenek be a magyar háztartásokban és úgy néz ki, ez nem fog egyhamar megváltozni. A tévézés újra népszerű a fiatalabbak körében is, a 18 és 24 év közöttiek 28 százaléka pedig kifejezetten tervezi a televízióvásárlást a következő egy évben. A hagyományos- és okostévék a teljes népesség körében is a legnépszerűbb célpontnak számítanak, több magyar szeretne magának új tévét (17%), mint ahányan új telefonra vágynak (15%). A tervek azt mutatják, hogy a kényszerű laptopvásárlás után a következő évben a magyarok inkább a kikapcsolódáshoz kötődő eszközzel bővítenék az otthonukat.  

 

„Az elmúlt másfél évben sokfelől hallottunk az otthoni munkavégzés térhódításáról vagy a digitalizációs folyamatokról, ezért is volt érdekes látni, Magyarországon mit mutatnak a számok. Rengeteg okoseszköz került a magyar háztartásokba az elmúlt évben, és ez aligha fog változni a következőkben. – mondta el Samu Zsófia, a Samsung Magyarország kommunikációs vezetője. – Nagy öröm számunkra, hogy sok felhasználó számára biztosíthattuk a munkához vagy tanuláshoz szükséges eszközöket a járványhelyzet alatt és továbbra is az a célunk, hogy olyan technológiákat kínáljunk, amelyek nem csak a munkavégzésben segíthetik a felhasználókat, hanem a kikapcsolódásban is.”

 

A Samsung kutatását az Impetus Research készítette online megkérdezéses adatfelvétellel 2021 júniusában és júliusában. A felmérés 815 fős mintája a 18 és 64 év közötti magyar lakosságra nézve reprezentatív.