A globális munkaerő magányosnak, elszigeteltnek és irányt vesztettnek érzi magát

A több mint egy éve tartó korlátozások és a világjárvány miatti folyamatos bizonytalanság sok munkavállalót felkavart érzelmileg, és úgy érzik, hogy életük és karrierjük kicsúszott a kezükből.

 

•  A megkérdezettek 80 százalékát negatívan érintette az elmúlt egy év, sokan küzdenek anyagi gondokkal (29 százalék), szenvednek a romló mentális egészségtől (28 százalék), nincs karriermotivációjuk (25 százalék), és úgy érzik, hogy elvesztették az irányítást a saját életük felett (23 százalék). 

•  62 százalékuk szerint 2021 volt az eddigi legstresszesebb év a munkahelyükön. Több mint felüknek (52 százalék) 2021-ben több gondja volt a munkahelyi mentális egészség megőrzésével, mint 2020-ban. 

•  A világjárvány kezdete óta megduplázódott azoknak az embereknek a száma, akik úgy érzik, hogy kevéssé vagy egyáltalán nem ők irányítják a magán- és szakmai életüket. A megkérdezettek elvesztették az irányítást a jövőjük (43 százalék); a magánéletük (46 százalék); a karrierjük (41 százalék); és a kapcsolataik (39 százalék) felett.

•  A válaszadók 76 százaléka úgy érzi, hogy megrekedt a magánéletében, szorong a jövőjével kapcsolatban (31 százalék); csapdába esett ugyanabban a rutinban (27 százalék); és minden eddiginél magányosabb (26 százalék).

 

 

Az emberek motiváltak a változtatásra, de nagy kihívásokkal kell szembenézniük

Az elmúlt év küzdelmei ellenére az emberek világszerte szívesen változtatnak szakmai életükön.

•  A megkérdezettek 93 százaléka az elmúlt évet arra használta, hogy átgondolja az életét, és 88 százalékuk számára a világjárvány óta megváltozott a siker jelentése. A legfontosabb prioritások közé most a munka és a magánélet egyensúlya (42 százalék), a mentális egészség (37 százalék) és a munkahelyi rugalmasság (33 százalék) tartoznak.

•  75 százalékuk úgy érzi, hogy szakmailag megrekedtek, mert nincsen előrelépési lehetőség a karrierjükben (25 százalék), és túlságosan leterheltek ahhoz, hogy változtassanak (22 százalék).

•  Az emberek 70 százaléka szerint a karrierjükben való megrekedés negatívan hat a magánéletükre is, mivel plusz stresszt és szorongást okoz (40 százalék); hozzájárul a személyes elakadás érzéséhez (29 százalék); és elvonja a figyelmet a magánéletről (27 százalék).

•  83 százalékuk készen áll a változtatásra, de 76 százalékuk szerint ez komoly akadályokba ütközik. A legnagyobb akadályok közé tartozik, hogy instabil a pénzügyi helyzetük (22 százalék); bizonytalanok, hogy milyen karrierváltásnak lenne értelme számukra (20 százalék); nem érzik magukat elég magabiztosnak a változáshoz (20 százalék); és nem látnak fejlődési lehetőséget a vállalatuknál (20 százalék).

•  2022-ben a személyes fejlődés az első helyen áll, és sokan hajlandóak lemondani az olyan kulcsfontosságú juttatásokról, mint a szabadság (52 százalék), a pénzbeli bónuszok (51 százalék), vagy akár a fizetésük egy része (43 százalék) a szakmai fejlődési és előrelépési lehetőségekért.

•  A globális munkaerő 85 százaléka azonban nem elégedett munkáltatója támogatásával. Azt várják a szervezetektől, hogy biztosítsanak több tanulási és készségfejlesztési lehetőséget (34 százalék); magasabb fizetést (31 százalék); és lehetőségeket a vállalaton belül új feladatkörök betöltéséhez (30 százalék).

 

A munkavállalók világszerte szeretnének új készségeket elsajátítani, és a technológiához fordulnak segítségért

A változó munkahelyi dinamika közepette a legjobb tehetségek megtartása és kinevelése érdekében a munkáltatóknak minden eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a munkavállalók igényeire, és a technológia segítségével jobb támogatást kell nyújtaniuk.

 

•  A megkérdezettek 85 százaléka szeretné, ha a technológia segítene meghatározni a jövőjét azáltal, hogy azonosítja a fejlesztendő készségeket (36 százalék); ajánlásokat tesz az új készségek elsajátítására (36 százalék); és megadja a karriercélok felé vezető következő lépéseket (32 százalék).

•  Az emberek 75 százaléka változtatna az életén a robotok ajánlásai alapján. 

•  82 százalékuk úgy véli, hogy a robotok jobban támogatják a karrierjüket, mint egy ember azáltal, hogy elfogulatlan tanácsokat adnak (37 százalék); gyorsan válaszolnak a karrierjükkel kapcsolatos kérdésekre (33 százalék); vagy olyan új állásokat találnak, amelyek megfelelnek a jelenlegi képességeiknek (32 százalék).

•  A válaszadók úgy vélik, hogy az embernek még mindig kritikus szerepe van a karrierépítésben, és úgy gondolják, hogy egy ember jobb támogatást tud nyújtani azáltal, hogy személyes tapasztalatokon alapuló tanácsokat ad (46 százalék); azonosítja az erősségeket és gyengeségeket (44 százalék); és az önéletrajzon túlmutatva a személyiséghez illő munkaköröket ajánl (41 százalék).

•  Az emberek 87 százaléka úgy véli, hogy munkahelyüknek többet kellene tennie azért, hogy meghallgassa igényeiket, és 55 százalékuk nagyobb valószínűséggel maradna olyan vállalatnál, amely fejlett technológiákat, például mesterséges intelligenciát használ a karrierépítés támogatására.

 

 

„Az elmúlt másfél év megváltoztatta a munkánkat, beleértve azt is, hogy hol dolgozunk, és sokak számára azt is, hogy kinek dolgozunk. Bár mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára rengeteg kihívást jelentett, ez egy lehetőség is arra, hogy jobbá tegyük a munkahelyeket” – mondta Dan Schawbel, a Workplace Intelligence ügyvezető partnere. „Az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a készségekbe és a karrierfejlesztésbe való befektetés ma már kulcsfontosságú megkülönböztető tényező a cégek számára, mivel jelentős szerepet játszik abban, hogy a munkavállalók úgy érezzék, irányíthatják a személyes és szakmai életüket. Azok a vállalkozások, amelyek befektetnek alkalmazottaikba és segítik őket a lehetőségek megtalálásában, a produktív, elkötelezett munkaerő előnyeit fogják élvezni.”

 

„Az elmúlt év új irányt szabott a munka jövőjének. Meglepő módon a globális világjárvány okozta stressz, szorongás és magány közepette a munkavállalók megtalálták a hangjukat, megerősödtek, és most már felszólalnak az akaratuk érvényesítéséhez” – mondta Yvette Cameron, az Oracle Cloud HCM vezető alelnöke. „A munkahely változó jellege megváltoztatta a sikerről való gondolkodásmódot, és átalakította az emberek elvárásait a szervezetek által nyújtott legjobb támogatással kapcsolatban. A tehetségek vonzása és megtartása érdekében a vállalkozásoknak nagyobb hangsúlyt kell fektetniük arra, hogy segítsék a munkavállalókat az új készségek azonosításában és fejlesztésében, valamint személyre szabott karrierutakat kell biztosítaniuk számukra, hogy újra úgy érezhessék, maguk irányítják a szakmai életútjukat.”

  

Módszertan

A kutatás eredményei a Savanta, Inc. által az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, az Egyesült Arab Emírségekben, Franciaországban, Hollandiában, Németországban, Brazíliában, Indiában, Japánban, Dél-Koreában, Szingapúrban és Ausztráliában 2021. július 27. és augusztus 17. között végzett felmérésen alapulnak. A felmérés során 14 639 C-szintű vezetőnek, HR-vezetőnek, menedzsernek és teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak tettek fel általános kérdéseket a COVID-19 munkahelyre gyakorolt hatásáról, a mesterséges intelligenciáról (AI) és a karrierépítésről, valamint az AI munkahelyi elfogadásáról. A tanulmány a 22-74 éves, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalókra irányult. A válaszadókat többféle mechanizmuson keresztül, különböző forrásokon keresztül toborozták, hogy csatlakozzanak a panelekhez és vegyenek részt a piackutatási felmérésekben. Minden paneltag átesett egy kettős opt-in folyamaton, és átlagosan 300 profilalkotási adatpontot töltött ki, mielőtt részt vett volna a felmérésekben. A válaszadókat e-mailben hívták fel a részvételre, és a részvételért kis pénzbeli ösztönzést kaptak. Bármely minta eredményei a mintavételi szórástól függnek. A szórás mértéke mérhető, és befolyásolja azt a megkérdezések száma és az eredményeket kifejező százalékos arányok szintje. Ebben a konkrét tanulmányban 95 a 100-hoz az esélye annak, hogy a felmérés eredménye nem tér el pluszban vagy mínuszban több mint 0,8 százalékponttal attól az eredménytől, amelyet akkor kapnánk, ha a minta által képviselt terület összes személyével készítettek volna interjút.