Egy héten át Budapest ad otthont a Nemzetközi Űrhajós Szövetség 33. Kongresszusának, amelynek programjaira több tucat asztronauta érkezett. A rendezvény Magyarország számára nemcsak presztízsértékkel bír, hanem jelentős lépést is jelent az űrkutatás hazai népszerűsítése, és az abban egyre jelentősebb szerepet vállaló magyar egyetemek, kutatóintézetek és gazdasági vállalkozások számára. Ezzel a céllal, az esemény keretében érkezett Győrbe négy egyesült államokbeli, két orosz és egy német űrhajós, akik előbb a városházára látogattak, majd a Széchenyi István Egyetem győri kampuszán találkoztak oktatókkal és hallgatókkal.

 

Alekszandr Polescsuk, dr. Borbély Gábor, a Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszékének vezetője, Ernst Messerschmid, Mario Runco, Gregory Olsen, Shannon Lucid, Szergej Revin, Anna Lee Fisher és dr. Wersényi György dékán az egyetem űrtávközlési laboratóriumában. (Fotó: Horváth Márton) 

 

Dr. Wersényi György, a Széchenyi István Egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karának dékánja városházi beszédében hangsúlyozta: az űr kutatása közvetlen hatással van mindennapi életünkre a navigációs rendszerek működtetésétől a klímakutatásokig. Hozzátette: a győri egyetem alapvető szerepet játszik Magyarországon a távközlési szakemberek utánpótlásának nevelésében, s az űrtávközlés számára is képez mérnököket, kiemelkedő számú ipari-vállalati partnerrel együttműködve. „Oktatási-kutatási tevékenységünket infrastruktúránk is támogatja, ami ma már nemzetközi színvonalat képvisel. Egyetemünk Közép-Európa egyik legkorszerűbb rádiófrekvenciás laboratóriumával rendelkezik, s ebben olyan műszerek, berendezések vizsgálatára is sor került már, amelyek azóta műholdakon szolgálják mindennapjainkat. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatásával két éve megújult űrtávközlés-laboratóriumunk szintén új távlatokat nyitott kutatásaink terén. Hallgatóink a gyakorlatorientált képzések révén nemcsak értékes diplomára tesznek szert, hanem olyan tudásra is, amellyel elhelyezkedésüket követően nagymértékben képesek hozzájárulni a térség és az ország fejlődéshez” – fogalmazott dr. Wersényi György. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Széchenyi István Egyetemen működik Magyarország 5G technológiára fókuszáló Digitális Fejlesztési Központja, aminek köszönhetően számos olyan kutatás-fejlesztési, innovációs projektben vesznek részt, amelyek a ma és a holnap kihívásaira keresik a választ.

 

A Széchenyi István Egyetemen megrendezett angol nyelvű fórumon a hallgatók is megtapasztalhatták az űrhajósok közvetlenségét. Az asztronauták között volt Anna Lee Fisher és Shannon Lucid, akik az első amerikai nők egyikeként teljesítettek szolgálatot az űrben. Szavaikból kiderült, ez azért is számított jelentős tettnek, mert a nőknek abban az időben még korántsem voltak olyan lehetőségeik, mint manapság. Az ugyancsak egyesült államokbeli Mario Runco, a német Ernst Messerschmid, valamint az orosz Alekszandr Polescsuk és Szergej Revin szintén hivatásos asztronauták voltak, míg az amerikai Gregory Olsen magánemberként, „turistaként” járt az űrben. Az első derültséget ő váltotta ki, amikor azt mondta: „Nem voltam jó tanuló; ha én meg tudtam csinálni, ti is!” Ő is mérnökként végzett persze, majd saját, sikeres vállalkozást indított, és a többiek szintén mind komoly tanulmányokat folytattak – fizikusként, kémikusként diplomáztak –, mielőtt bekerültek valamelyik űrprogramba. Kifejezetten érdekes Ernst Messerschmid esete, aki részecskefizikai kutatóként kapott kedvet ahhoz, hogy az űrben a nagyobb dimenziókat is megtapasztalja.

 

Sok hallgató volt kíváncsi az űrhajósokra a Széchenyi István Egyetemen. (Fotó: Horváth Márton)

 

A hallgatók sok kérdést tettek fel az űrhajósoknak a fórumon. Milyen egy tipikus nap az űrben? – érdeklődött egyikük. Shannon Lucid válaszából kiderült, nem mindegy, hogy a misszió egy-két hétig tart egy űrrepülőgépen vagy hónapokig egy űrállomáson. Neki mindkettőről van tapasztalata, hiszen a Discovery és az Atlantis űrsiklóval is járt a kozmoszban, egy ízben pedig hosszú időt töltött az orosz Mir űrállomáson. „Az űrrepülőgépen nagy a tempó, kevés az alvás. Az űrállomáson jobban ráér az ember, mert mindig van holnap” – mosolygott.

 

Szóba került az űrhajósokat érő sugárzás is. Szergej Revin elmondta: ugyan az asztronauták folyamatosan tartanak maguknál dózismérőt, de a mostani űrrepülések a Föld mágneses övezetén belül zajlanak, így teljesen biztonságosak. „A Marsig tartó utazás viszont jelenleg halálos lenne a résztvevők számára” – szögezte le.

Az egyik hallgató azt kérdezte a vendégektől, hogy mit gondoltak a Földön kívüli életről utazásuk előtt, és változott-e utána a véleményük. Kiderült, hogy ufót egyikük sem látott, de Mario Runco kifejtette, hogy a világegyetemben lévő milliárd-milliárd csillag körül rengeteg Föld-szerű is keringhet, míg a zárszót Anna Lee Fischer adta meg: „A bizonyíték hiánya nem a hiány bizonyítéka.”