Ugyan már a 2010-es évek elejétől is egyre több médiavállalkozás és kiadó döntött úgy, hogy belekóstol az előfizetéses tartalomszolgáltatás világába, a pandémia hatására robbant igazán nagyot az értékesítési modell népszerűsége. A ’The Atlantic’ amerikai magazin tavaly 36 000 új előfizetőt szerzett mindössze 4 hét alatt, a ’The New York Times’ pedig történetének legsikeresebb évét könyvelhette el annak köszönhetően, hogy feliratkozóinak száma elérte a 7,5 milliót. „A magyar piac is ébredezik és puhatolózik a subscription-alapú rendszerek irányába, és valójában közös érdekünk, hogy egyre több szereplő merjen lépni, ez ugyanis garanciát jelenthet a hiteles és értékes médiatartalmak arányának növekedésére. Így már nem is annyira kérdés az, hogy érdemes-e belevágni, inkább az, hogy hogyan. Hazánkban egyelőre a tagsági rendszerek népszerűbbek, melyek inkább a közösségépítésre fókuszálnak, és a támogatóik számára tesznek elérhetővé kiemelt cikkeket, hírleveleket, videókat és podcastokat” – fejtette ki a webináriumon Szauer Tamás, a HVG Kiadó Zrt. Marketing és Terjesztési Igazgatója.

 

Kicsi a magyar piac, de érdemes befektetni

Abban egyetértettek a médiapiaci vezetők, hogy a tagsági és előfizetői rendszerek kifejezetten sikeresen építik a márka hírnevét és a fogyasztói elkötelezettséget, így bár jelentős anyagi befektetéssel és kockázatvállalással jár a bevezetésük, az erőfeszítések megtérülnek. Bevált recept egyelőre nincs, inkább csak kísérleteznek a kiadóvállalatok, hogy mi működhet a hazai közegben és mi kevésbé, összességében viszont úgy tűnik, minél speciálisabb tartalomról van szó (például pénzügyi elemzések, szakmai cikkek) annál inkább hajlandóak fizetni az olvasók a hozzáférésért. A magyar piac egyébként rendkívül kicsi, és többnyire minden szereplő ugyanabból a célcsoportból meríthet: jellemzően a 30-as, 40-es, 50-es korosztály nyitott a digitális előfizetésekre, aki pedig egyszer rákap, azt könnyebb elérni újabb ajánlatokkal. Általános tapasztalat, hogy mindenkinek azon a területen érdemes megtenni az első lépéseket, amelyben egyébként is profi, így versenyképes tud lenni akár a médiaóriásokkal szemben is, legyen az akár a szórakoztatás, akár a tájékoztatás.

 

Tóbiás Andrea, a Central Médiacsoport Zrt., Stratégiai Terjesztési Igazgatója úgy látja: „fontos azt is megjegyezni, hogy a magyar nyelvűség és a lokális relevancia is behatárolja az előfizetéses termékek terjeszthetőségét. A Nők Lapja magazint például hiába próbáltuk subscription-alapú rendszerben kínálni a londoni magyar közösségnek, nem váltotta ki a várt érdeklődést. Egyelőre úgy látjuk, hogy nagyon lassan nyer majd teret ez az értékesítési modell Magyarországon, viszont mindenképpen érdemes elindulni az úton: az ebbe az irányba tett lépések már a kezdeteknél is jelentős szemléletváltást hoztak a szervezeti struktúránkba, tudatosabban kezdtünk viszonyulni a technológiai fejlesztésekhez és az adatalapú üzleti döntésekhez.”

 

 

Keretrendszerek és egyedi megoldások

A következő években tehát a subscription rendszerek lassú terjedése várható néhány új szereplő megjelenésével, amit a HVG Kiadó és a Central Média szakemberei is üdvözölnének: minél nagyobbra nő ugyanis a „torta”, annál szélesebb közönséget tudnak megcélozni ajánlataikkal. Addig is tartalomoptimalizálással, a háttérfolyamatok és a technológia stabilizálásával, illetve modern szemléletű, hatékony csapatok felépítésével igyekeznek felkészülni a várt robbanásra. Az amerikai és a hazai IT-piacon is jelentős tapasztalattal rendelkező Stylers Group közel 10 éve foglalkozik feliratkozás-alapú rendszerek fejlesztésével, amit többek között a hvg360 havi előfizetéses digitális hírmagazinjának, illetve a Deepak Chopra és Oprah Winfrey médiasztárok által fémjelzett Chopra Center technológiai hátterének kialakításánál is hasznosítottak. 

 

„Az amerikai piacon természetesen teljesen mások a léptékek, ott akár napi milliós nagyságrendű látogatóval és oldalterheléssel is számolni kell, amihez elengedhetetlen a stabil IT-háttér. Emellett az elsőszámú szempont, amit mindig figyelembe veszünk a fejlesztésnél, hogy teljes mértékben az ügyfél igényeire legyen szabva a termék, és amire neki van szüksége, azt tökéletesen tudja. Keretrendszerünk segítségével a legegyedibb üzleti megoldások is könnyedén megvalósíthatók, összeköthetők már meglévő szoftverekkel, illetve egyszerre több párhuzamos fizetési opciót is támogatnak (pl. Stripe, PayPal és SimplePay) – ez ma már alapvető fogyasztói elvárás” – mondja Gönczy Gábor, a Protechtor webináriumokat szervező Stylers Group CEO-ja.

 

A Protechtor E-commerce online előadássorozat novemberben két további izgalmas beszélgetéssel is jelentkezik, melyekben az influenszeripar és az e-commerce marketing kapcsolatáról, illetve az adatvagyon kezeléséről és monetizációjáról esik majd szó.