A KSH adatai szerint a 725,8 ezer magyarországi általános iskolás csupán 3 százaléka, 22 ezer tanuló jár az iskolák mindössze 6 százalékát kitevő 154 olyan általános iskolába, aminek fenntartója nem az állam és nem az egyház. A magán- és alapítványi iskolák 37 százaléka a fővárosban működik. De valóban éles határt kell húzni az állami és magán fenntartású iskolák között? Van ugyanis olyan iskola, amelynek tanítási gyakorlata bár eltér az általános gyakorlattól, mégis a Nemzeti Alaptanterv és az az alapján kiadott kerettanterv szerint működik.    

 

Korábbi kutatások alapján a többség pozitív megerősítést, önbizalmat, sok sikerélményt, szeretettel teli és nyitott közeget, barátokat, örömet és vidámságot vár el egy általános iskolától. A Fürkész Suliban végzett felmérés szerinti szülői visszajelzések mindezek mellett hatékony eszközöket szeretnének a világ megismerésére, továbbá a gyermekek kiegyensúlyozott fejlődését támogató közösséget és oktatást. Sokszor mégsem ezek a szavak jutnak először eszünkbe, ha ma a hazai oktatásról gondolkodunk. “Nagyon sok jó állami iskola és remek, elhivatott pedagógus van. Persze, tudom, hogy némileg ellentmondok magamnak, hiszen mi is eljöttünk az állami iskolából. De ez azért történt így, mert azt éreztük, szeretnénk egy igazán jó iskolát felépíteni. A saját gyermekeink miatt pedig nagyon erős a motivációnk” - emeli ki Berecz Zoltán, a 2019-ben indult Fürkész Suli alapítója. Az iskola dinamikusan bővül már most is, pedig céljuk egyelőre leginkább az innováció és az új megközelítés gyakorlatban történő átültetése. 

 

 

Az eddigi tapasztalataik azt mutatják, egy jól működő iskola alapja a bizalom és az, hogy a szülők, a gyerekek és a tanárok valóban közösségként működjenek. Demokratikus iskolaként újraépítették a tanár-gyerek kapcsolatot: “ha a tanárok szeretnek iskolába járni, akkor a gyerekek is ugyanígy lesznek ezzel. Alapértékünk, hogy a tanárok és a gyerekek segítik egymást, partnerként tekintenek egymásra. Az osztályközösség és az iskolai közösség szabályait például közösen alakítjuk ki. Hiszünk abban is, hogy a gyerekek a csínytevéseikért ne büntetést kapjanak, hanem átbeszéljük velük a cselekedeteik - várható - következményeit. A tanulás pedig belső motiváción kell, hogy alapuljon. Fontos, hogy a gyerekek élményként éljék meg azt, amit tanulnak, amennyire tudunk mozgásban, cselekedve oktatunk.” 

 

A Fürkészben a gyerekeket a jól prognosztizálható, várható jövőre kívánják felkészíteni. A pedagógiai programjuk elkészítésekor is ebből a várható jövőből indultak ki, és abból, mit kell tenniük azért, hogy a gyerekek felnőtt korukban minél jobban tudjanak érvényesülni.  Az adaptív pedagógia ebben a megközelítésben kulcsfogalom. “Gondolkodjunk együtt a gyerekekkel, a szülőkkel, a tanárokkal, vegyük észre az újonnan fellépő körülményeket, igényeket, és formáljuk a dolgokat ezeknek megfelelően. Rengeteg információ éri a mai fiatalokat, állandóan multitasking-olnak, a mobiltelefonba van integrálva minden tudás, amit bármikor elővehetnek. Ezekből fakadóan teljesen más a gyerekek leterheltsége, működése, másképp szereznek információkat a világról, másképp tudnak tanulni. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek lássák meg az összefüggéseket, a tudást egyre inkább saját maguk szerezzék meg, és ezt tudják átadni a többieknek is. A tanulási idő 20-25 százalékában “design thinking” projekt alapon dolgozunk, termékeket találunk ki és adunk el egymásnak. Saját fejlesztésű fürcoin virtuális pontgyűjtő-kereskedő rendszerünknek köszönhetően 9-10 évesen a tanulóink már piaci szemléletet is tanulnak. Ha az állam által elvárt keretrendszerben az ajánlásokra és a lehetőségekre fókuszálunk, minden megvalósítható” - teszi hozzá Berecz Zoltán, aki jelenleg pedagógus kollégáival a teljes tanulási folyamat újragondolásán dolgozik, és azt szeretné, ha tapasztalataikat a többi magyar általános iskolában is hasznosítanák.