Ahogyan az előző cikkünkben bemutattuk, 2021-ben 69 millió amerikai dollár értékben talált új gazdára a Beepie digitális alkotása, azonban már 2018-ban is több százezer dollár volument tett ki az NFT-alapú kereskedelem.  Ebből adódóan nem meglepő, hogy nem csak a gyűjtők és a különleges hóbortok kedvelői fordultak az érme felé, hanem felkeltette a pénzügyi szolgáltató szektor figyelmét is. Ezt a technológiát kiválóan hasznosítják a háttér irodában (back office), az üzleti támogatói funkciók során, amikor szükség van arra, hogy alaposan megvizsgálják az ügyfél személyazonosságának valódiságát.

 

Az évek során nagyon kevés változás történt a KYC (Know Your Customer - Ismerd meg az ügyfeledet) folyamat és az új ügyfél befogadása terén, különösen igaz ez a pénzügy szektorra. A 2007-es Pénzmosási Rendelet bevezetése óta az Egyesült Királyság főleg arra koncentrált, hogy korlátozza a pénzmosás lehetőségét és kiszűrje a szervezett bűnözést. A 2017-es újabb jogszabály és annak számos módosítása már megkívánta azt is, hogy mélyreható vizsgálattal azonosítsák az ügyfél üzleti vállalkozásának végső haszonhúzó tulajdonosát és az ügyfél pénzügyi hátterének eredetét.

 

 

Az NFT elméletileg rendelkezik mindazokkal a tulajdonságokkal, amelyek lehetővé teszik ennek a bonyolult igazolási és azonosítási eljárásnak az újratervezését.  A blokkláncon őrzött adatok megváltoztathatatlan jellege miatt a pénzügyi szolgáltató szektor elméletben kifejleszthet olyan megoldásokat, amelyek referenciaként szolgálhatnak minden résztvevő számára és ezáltal feleslegessé teszik a KYC folyamatnak a személyazonosság vizsgálatára és azonosítására vonatkozó részét.

 

Fontos megjegyezni, hogy a blokkláncon csak a nyilvános igazolást kell tárolni és a magánjellegű azonosító információk bizalmas volta továbbra is megőrizhető. Az NFT-k alkalmazása eredményesen akadályozhatja a pénzmosás elleni szabályok kikerülését és nagyon megbízható eszköz a személyazonosság ellenőrzése során. Éveken át az egyéni ügyfelek azonosítása és a vállalati ügyfelek végső haszonhúzó tulajdonosának a megállapítása volt az ügyfél átvilágítás legfőbb célja. Ez az ügyfélellenőrzés teljes vizsgálatot követelt az adott személlyel kapcsolatban, ami kiterjedt arra is, hogy az illető nem bűnöző-e, valamint az üzleti vállalkozásának   szándékolt céljára és természetére és   számlájának várható aktivitására. Az internet fejlődése és a fintech szektor megjelenése lehetővé tette bűnözők számára azt, hogy csalárd módon nyissanak számlákat, kimossák a bűnözésből származó pénzt és megnehezítették a pénzintézetek számára a pénz eredetének és az ügyfél személyazonosság ellenőrzését.

 

A kriptovaluták megjelenése jelentősen megkönnyítette a bűnözők számára, hogy törvénytelen adásvételeket bonyolítsanak le a sötét weben (dark web) és pénzmosási műveleteket hajtsanak végre. A digitális igazoló okmányok segítségével, amelyek nem manipulálhatók a blokkláncok természete miatt, a pénzintézetek nyugodtak lehetnek a pénzek eredetét és tulajdonosát illetően, mivel ezek visszakövethetők egy olyan személyig, akinek a személyazonossága ellenőrzött.

 

Ahhoz, hogy mindez megvalósuljon, azaz a blokkláncon őrzött NFT-n alapuló ellenőrzési rendszer bevezetéséhez egy széleskörű együttműködésre van szükség a pénzügyi szektoron belül: ennek a technológiának a használata nem kívánja meg, hogy az üzleti infrastruktúra egészét egységesítsék, amitől a pénzintézetek érthető módon idegenkednek.  

 

 

Kritikus hangok

Természetesen nem mindenki lelkes híve az NFT-üzletágnak. A környezetvédők különösen kritikusak az NFT-vel szemben, de ez nem csoda, hiszen ők az ugyancsak blokklánc technológián alapuló kriptovalutákat is elutasítják. Bírálatuk első sorban az kriptovaluták és NFT-k előállításának magas ökológiai lábnyomának elutasításán alapul, de a termék spekulációs jellegét és magas volatilitását is kritizálják.

 

A jogászok egy másik problémára hívják fel a figyelmet. Arra figyelmeztetnek, hogy az NFT világa egy jogi értelemben ingoványos, nem kellő mértékben szabályozott terület, ahol a vevő és eladó egyaránt kiszolgáltatott helyzetben van. Egyikük úgy jellemezte ezt a területet, hogy ez a modern pénzügyi világ „Vadnyugata”, ahol sok a kalandor és kevés a seriff.  Valóban a jogi szabályozás gyenge és bizonytalan, a virtuális tulajdonjog nem azonos a copyright-tal, bár egy a blokkláncon őrzött ún. „okos szerződés” védi, de ez a jog bíróság előtt nem védhető meg. A szellemi tulajdon védelme nem megoldott és még sok bonyodalom várhat azokra, akik befektetőként vannak jelen a piacon.

 

Van-e jövője az NFT-nek?

A pénzügyi szakértők körében is vita zajlik arról, hogy van-e pénzügyi értelemben jövője az NFT-nek. Sokan ezt múló divathóbortnak tartják és nehezen tudják elképzelni, hogy komoly perspektíva van az NFT üzletágban.  Erre a kérdésre nem is könnyű válaszolni, hiszen első látásra meglehetősen szürreális, hogy valaki több millió dollárt hajlandó kifizetni egy digitális műalkotásért, amiből milliónyi másolat van és bármennyi készülhet az interneten és a tulajdonjog nem igazi, fizikailag létező tárgyra vonatkozik, nem olyan alkotásra, amit hazavihet és felteheti. A gyakorlat mégis azt mutatja, hogy a dolog működik és mindig vannak újabb és újabb vásárlók, akik egyre nagyobb összegeket fizetnek ki az NFT-piacon. A tendenciát jól mutatja, hogy míg 2021 első negyedévében az NFT-piac teljes forgalma kevesebb mint egy milliárd dollár volt, addig a harmadik negyedév hihetetlen rekordot hozott és összesen 5,9 milliárd dollárt fizettek a vásárlók az érmékért. 

 

Kik a vásárlók?  Pontos felmérés még nem készült erről, de a szakmai körök szerint első sorban a kriptovalutákon nagy pénzt kereső befektetők vannak jelen az NFT-piacon is, rajtuk kívül vannak még gyűjtők is és látva a szédítő piaci fejlődést és felfutást, most már nem kevés spekulációs célú befektető is megjelent a vevők körében.

 

Bár sokan megjósolták, hogy ez a buborék hamarosan ki fog pukkanni, egyelőre ennek még semmi jele nincs. A piac dinamikusan növekszik és egyre több új vásárló jelenik meg.

 

A kereskedés alapból egyébként az Ethereum platformon zajlik, különböző kriptovalutában, jellemzően etherben. Amikor valaki létrehoz egy NFT-t, annak önmagában még nincs értéke, ki kell vinnie a piactérre és ott vagy ő megvásárolja, vagy más vásárló az általa kínáltnál magasabb áron megveszi. Ez azt jelenti, hogy nagyon sok NFT-nek nincs igazi piaci értéke és nem is lehet megjósolni, hogy egy újonnan létrehozott NFT mekkora érétket képvisel.  

 

A normál árusítás mellett léteznek az aukciók is. 2021-ben már mind a két nagy aukciósház, a Sotheby’s és a Christie’s is tartott NFT aukciót. Ez ugyancsak jelzi, hogy az eszköz már a komoly befektetői körökben is polgárjogot nyert.

 

Mindez persze semmire nem garancia, a volatilitás ezen a piacon legalább annyira jelen van, mint a vele rokon kriptovaluták piacán.  Az viszont kijelenthető, hogy jelenleg az NFT-üzletág felfutó fázisban van és a közeljövőben aligha számíthatunk a piac bezuhanására.