Minél kisebb a rádió, annál több az önkéntes munkatárs

A hatóság online felmérést végzett a magyarországi rádiós médiaszolgáltatók között 2021 májusa és júliusa között, amiben önkéntes, önkitöltős kérdőívvel válaszolhattak a kérdésekre. A hatóság minden hazai médiaszolgáltatót megkeresett, és az érintettek közel 40 százaléka válaszolt. 

 

A rádiókban a főállású kollégák aránya jellemzően 30 százalék alatt marad, a kereskedelmi adóknál magasabb százalékban, mint a közösségieknél. Sokkal meghatározóbb a mellékállású foglalkoztatás: a rádiók közel felénél ez több mint 51 százalékot tesz ki. Önkéntest a csatornák közel fele alkalmaz, elsősorban a közösségi rádiók, és általában a vételkörzet csökkenésével együtt nő az önkéntesek aránya is, tehát a kisebb rádiókat többen segítik ilyen formában.

 

A munkatársak fizetése a médiaszolgáltatók elsöprő többségénél, 91 százalékánál 2020-ban nem érte el a magyarországi átlagfizetést, pedig az alkalmazottak iskolai végzettsége messze a magyar átlag feletti. Pozitívumként értékelhető, hogy a nemi megoszlás viszonylag kiegyenlített, minimális előnnyel a férfiak javára.

 

 

Pozitívan értékelik a Médiatanács támogatási programját a szolgáltatók

A rádiók a Magyar Média Mecenatúra Program pályáztatási rendszerével többnyire elégedettek, azt inkább jónak értékelik, egy százas skálán 71-es átlagos értékkel. A pályázati rendszerrel kapcsolatos javaslataik elsősorban a keretösszeg emelését, az elektronikus ügyintézés bevezetését, a pályázati rendszer egyszerűbbé és átláthatóbbá tételét célozzák. 

 

A válaszok szerint az önálló rádiók 59 százalékát, a hálózati tagrádiók 90 százalékát érte valamilyen szankció a médiahatóság részéről, ami az utóbbiak esetében többnyire írásbeli figyelmeztetést, az önálló adóknál viszont bírságot vagy kötbért jelentett. A hatóság szankcionálási gyakorlatát a válaszadók közel fele ítéli túl szigorúnak. 

 

A rádiók műsorstruktúrájában a saját gyártású műsorok dominálnak, de a külső gyártású programok is meghatározóak, míg az élő műsorok részaránya átlagosan 39 százalék. A szerkesztőségek többsége felvetett már olyan témát, amellyel később más médium is foglalkozott, így elmondható, hogy a rádiók nagy részének van valamilyen tematizációs hatása a nyilvánosság egyéb szereplőire. 

 

A fiatalítás a célja minden rádiónak

A médiapiaci szempontból is fontos fiatalabb generációkra alapvetően más médiafogyasztási szokások jellemzőek, mint az idősebb fogyasztókra. Mindez a hagyományos média szereplőit hátrányosan érinti, és ezt a rádiók is érzékelik. Éppen ezért a fiatalabb korosztályok eléréséért majdnem minden rádió próbál lépéseket tenni. Ezek közül legtöbben a megfelelő zenei kínálatot, az online jelenlétet, a gyakornokok alkalmazását, valamint a fiataloknak szóló tematikus műsorokat és rendezvényeket emelik ki. Honlapja szinte minden rádióadónak van, amin többnyire online rádióadás, műsorújság, hírek, műsorarchívum, hirdetési feltételek és tarifák, podcast, valamint olvasói fórum található. 

 

A Covid-világjárvány természetesen a rádiók piaci helyzetét is negatívan érintette, többségük jelentős bevételcsökkenésről adott számot 2020-ból. További következményként az otthoni munkavégzés bevezetését, az élő adások arányának csökkentését, valamint néhányan az elbocsátásokat emelték ki.

 

A teljes dokumentum olvasható lesz a hatóság honlapján.

 

Rádiós és médiafelügyeleti döntések

A testület öt rádiós pályázati eljárás ügyében döntött e heti ülésén, beleértve pályázati felhívások véglegesítését és eljárások lezárását a körzeti Pécs 101,2 MHz, valamint a Mezőtúr, a Székesfehérvár és a Gyöngyös telephelyű kisközösségi rádiós lehetőségekkel kapcsolatban.  Öt szolgáltató ellen eljárást indított, amiért eltértek szerződéses vállalásaiktól, egyet pedig figyelmeztetett.