A kedvező makrogazdasági kilátásokkal ellentétben a szállásadók a működésüket illetően egyik kelet-közép-európai országban sem túl optimisták. A fő gondot a növekvő rezsi- és bérköltségek jelentik számukra. A Szallas Group és Nielsen IQ felmérésében részt vevő magyar, cseh, román, lengyel és horvát szállásadók közül a többség a járvány után átlagosan 8-11 százalékkal emeli az éjszakánkénti árat, hogy biztosítsa a stabil működéshez szükséges bevételt. A munkaerőhiány riasztó probléma, amitől az ágazat szenved. A legtöbb szálláshelyen kétségbeesetten keresnek takarítókat, szobalányokat, szakácsokat és pincéreket. A Nielsen IQ felmérése szerint Magyarországon szállásonként átlagosan 2,3, Romániában 2,1, Horvátországban 1,7 nyitott pozíció van. Bár Csehország relatíve bőséges munkaerővel rendelkezik a régió más országaihoz viszonyítva, mégis akad szálláshelyenként átlagosan 10,5 szabad pozíció. 

 

Saját szervezésű utak változása külföldön 

 

Pörög a digitalizáció a szektorban

A pandémia hatására a turizmusban is gyorsuló tendenciát mutat a digitalizáció, hiszen mind a szállásadók, mind a vendégek digitális kompetenciái ugrásszerűen fejlődtek az elmúlt két esztendőben. Ami az online foglalásokat illeti, Magyarország a legkiemelkedőbb a régióban, ahol 10 belföldi foglalásból 9 digitális csatornákon történik, szemben Horvátországgal (65%), Csehországgal (60%), Lengyelországgal (54%) és Romániával (26%). „Ezt a trendet az is magyarázza, hogy mivel a közelebbi, régiós úti célok iránt nő jellemzően a kereslet, ezeket az utazásokat többnyire egyénileg, saját szervezés útján bonyolítják le a vendégek” – magyarázta Szigetvári József, a Szallas Group vezérigazgatója.

 

A digitális korban a fogyasztók túlnyomó többsége egyablakos, egyszerű, gyors és biztonságos fizetési megoldást igényel. Felismerve ezt az igényt, ahogy az a Szallas Group és a Nielsen IQ felmérésének adataiból látható, a cseh szállásadók negyede, a magyarok harmada, a románok 36 százaléka és a horvátok 38 százaléka új digitális fizetési módokat vezetett be a pandémia idején. A vizsgált országokban a szálláshelyek több mint fele csatlakozott az OTA-k által üzemeltetett fizetési rendszerekhez, azonban a fintech szolgáltatók fizetési megoldásainak (pl. Revolut, PayPal, GooglePay, AliPay) bevezetése egyelőre kevésbé népszerű.

 

„A Szallas Group elkötelezett amellett, hogy a teljes fizetési folyamatot a hazánkban már bejáratott, saját integrált digitális platformon kezelje, függetlenül az utazást foglalók lakhelyétől és annak pénznemétől – hangsúlyozta Szigetvári József. – Stratégiánk kulcsfontosságú elemeként, a vásárlók igényeire reagálva, a Szallas Group szinten bevezetésre kerülő egységes rendszer a visszatérítéseket és a lemondásokat egyszerűen kezeli majd. A magyar piacról szerzett tapasztalatainkra támaszkodva bizakodóak lehetünk, hiszen a világjárvány idején új fizetési módot bevezetett szállásadók 79 százaléka használta a mi megoldásunkat.”

 

Saját szervezésű utak változása belföldön

 

A belföldi turizmus „állami hajtású” növekedése

A kormányok – keresve a módot arra, hogy a pandémia által sújtott turisztikai szektort bármilyen formában megmentsék – különféle fogyasztói ösztönző kampányokat vezettek be. Magyarországon a SZÉP kártya, Romániában a Tichete de vacanta, Lengyelországban a Bon turystyczny és Csehországban a Státní poukaz kerültek használatba vagy váltak kedvezményesebben felhasználhatóvá. Bár a turizmust népszerűsítő intézkedések gyakorisága és pénzbeli értéke országonként eltérő – pl. Magyarországon és Romániában a rendszeres ösztönzők értéke kb. 250 millió euró/év, a lengyel állam 800 millió, míg a cseh kormányzat 18 millió euró értékben bocsátott ki utalványokat a koronavírus-járvány kitörése óta –, ezeknek a programoknak a sikere nem vitatható. A cseh Státní poukaz esetleges jövőbeni megszüntetésének és a magyar SZÉP-kártya bevásárlásra használhatóságának hírét is aggodalommal fogadták a helyi iparági szereplők, mivel a szálláshely-kihasználtság fenntartása állami támogatás nélkül 2022-ben kihívást jelenthet.