•  52% úgy gondolja, az éghajlatváltozás kezelésére irányuló politikák nyomán több munkahely fog megszűnni, mint amennyi új jön létre

•  52% véli úgy, hogy az éghajlat-politikai intézkedések rontani fogják életminőségét

•  A magyarok 51%-a szerint az éghajlat-politikai intézkedések lassítani fogják a gazdasági növekedést

 

A növekedésre, a munkaerőpiacra és az életminőségre gyakorolt hatás

Kedvezőek-e a gazdaság számára az éghajlatváltozás kezelésére irányuló politikák? A magyarok véleménye megoszlik azzal kapcsolatban, hogy gazdasági növekedés forrása lesz-e a zöld átállás. Csupán 49% gondolja ezt, szemben az összes uniós polgár körében mért 56%-kal.

 

 

 

Csak 48% véli úgy, hogy életminősége javulni fog, mindennapi élete kényelmesebb lesz, és a zöld átállás kedvezően fog hatni élelmiszereik minőségére vagy egészségükre, míg a szűk többség (52%) arra számít, hogy élete a zöld intézkedések végrehajtása nyomán romlani fog. Megoszlik a magyarok véleménye abban a kérdésben is, hogy előnyösek lesznek-e az éghajlati vészhelyzet kezelését célzó politikák a munkaerőpiacra nézve: a szűk többség (52%) valójában úgy véli, ezek a politikák negatív nettó hatással lesznek az országon belüli foglalkoztatottság szintjére, mivel több munkahelyet fognak megszüntetni, mint ahány újat létrehoznak.

 

 

Ezenfelül a válaszadók kétharmada (61%) arra számít, hogy a zöld átállás végrehajtása nyomán vásárlóereje csökkenni fog. 

 

Más régiókba való vándorlás és munkahelyváltás

A magyar válaszadók szerint az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kihívások velünk fognak maradni. Miközben egyharmaduk (30%) úgy véli, az éghajlati vészhelyzetet 2050-re kézben fogják tartani, 62% úgy érzi, hogy az az évszázad közepén is komoly probléma lesz.

 

A magyar válaszadók úgy látják, az éghajlatváltozás fenyegeti a lakóhelyüket. Az éghajlati válság hosszabb távú hatásával kapcsolatos kérdésre válaszolva a magyarok egyötöde (20%) arra számít, hogy az éghajlatváltozás miatt másik régióba vagy országba kell majd költöznie. Ez az aggodalom jóval erősebb a húszas éveikben járók körében: a 20 és 29 év közöttiek több mint egyharmadát (35%) aggasztja állítása szerint annak lehetősége, hogy éghajlati problémák miatt máshova kell költöznie. A magyarok, különösen a fiatalok a saját munkahelyeik fenntarthatóságában is kételkednek: a 20 és 29 év közötti válaszadók egyharmada (35%) tart attól, hogy elveszítheti állását, mivel az összeegyeztethetetlenné válik az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel (ez 15 százalékponttal meghaladja a 20%-os országos átlagot).

 

 

 

Globális összehasonlításban: különbségek az európaiak, a britek, az amerikaiak és a kínaiak között

Összességében az európaiak véleménye megoszlik azzal kapcsolatban, hogy gazdasági növekedés forrása lesz-e a zöld átállás. A válaszadók több mint fele (56%) véli úgy, hogy igen, hasonlóan az amerikaiak és a britek véleményéhez (57%), míg a kínaiak optimistábbak (67%). Ugyanakkor az európaiak többsége (61%) bízik abban, hogy életminősége javulni fog, és az átállás kedvező hatással lesz élelmiszereik minőségére vagy egészségükre. Az európaiak pesszimistábbak a kínaiakhoz (77%), az amerikaiakhoz (65%), illetve a britekhez képest (63%).

 

 

Az EBB alelnöke, Teresa Czerwińska elmondta: „A magyarok nagyon különbözően vélekednek arról, hogy milyen hatással lehet a zöld átállás az életminőség tekintetében, miközben nem számítanak arra, hogy az éghajlat-politikai intézkedések fellendítenék a munkaerőpiacukat. A fiatalabb nemzedék egy része emellett különös figyelemmel kíséri, miként kényszerítheti őket a jövőben költözésre az éghajlatváltozás, és arra számít, hogy munkahelyet kell váltania a zöld átállás nyomán. Az EU klímabankjaként felelősségünk, hogy meghallgassuk ezeket az aggodalmakat, és együtt dolgozzunk a politikai döntéshozókkal és az ágazati partnerekkel az aggályok konkrét kezelésén. Ezáltal segíthetjük előmozdítani az olyan zöldebb és virágzó jövőre való áttérést, ahol senkit nem hagyunk hátra.”