Magyar Bálint javasolta, hogy ez a bizottság legyen a parlament legnyitottabb testülete. Szerinte már az ügyrendnek is tartalmaznia kell, hogy melyek azok a szervezetek, civil csoportok és fórumok, akár magánszemélyek is, akiket folyamatosan tájékoztatni lehet és kell a tanácskozások napirendjéről. Biztos benne, hogy az elektronikus kommunikáció világában javaslata nem ütközhet adminisztrációs nehézségekbe. Fontos lenne, tette hozzá, hogy éppen az Informatikai Bizottság járjon elöl jó példával az internetes adatcsere területén.

Molnár Gyula alelnök kétféle nyilvánosságot különböztetett meg hozzászólásában. Egyrészt a kormányzathoz kapcsolódó szervezeteket, mint pl. a Hírközlési Főfelügyeletet, az Informatikai Kormánybiztosságot; másrészt a szakmai illetve a civil szerveződéseket, mint pl. az Infórum, vagy a Távközlési Érdekegyeztetési Fórum. Úgy gondolja, ezekről a szervezetekről kell egy listát készíteni, majd a névsor elfogadása után kaphatnak meghívót az erre kijelöltek.

Végül a Bizottság a döntést a következő összejöveteléig elnapolta.

A tartalmi napirend Stumpf István kancelláriaminiszter tájékoztatójával kezdődött. A politikus kifejtette, hogy míg ezer évvel ezelőtt a kereszténység felvétele volt a magyarság sorskérdése, ma az új gazdaság, az e-társadalom megteremtése a túlélés egyetlen esélye. Bízik benne, mondta, hogy a bizottsági tagok minősített felelősséggel vesznek majd részt a munkában, minél kevesebb pártpolitikát keverve tevékenységükbe.

A miniszter természetesnek tartja, hogy a Bizottságban és a Bizottság körül megjelennek majd a lobbi-szervezetek, az érdekérvényesítés különböző személyei és csoportjai.

Az előadó a digitális Magyarország elérését jelölte meg célként, s ehhez négy tevékenységi irányt jelölt meg: a szabályozási feltételek rendezését, a digitális kultúra kialakítását, a jogi és szabályozásai akadályok lebontását, valamint az elérhetőség biztosítását, vagyis, ahogy fogalmazott, a digitális szakadék elkerülését.

A miniszter tájékoztatója végén megemlítette, hogy az elektronikus aláírást bevezető törvény, valamint az Egységes Hírközlési Törvény még a tavaszi parlamenti ülésszakban beterjesztésre kerül. Sajnálatosnak nevezete ugyanakkor, hogy az informatikai termékek vámmentességét biztosító nemzetközi egyezmény aláírása továbbra sincs napirenden.

A hozzászólásokban Nógrádi László kifejtette, hogy az informatikai fejlesztésekben, vidéken, falusi környezetben a Postának kell betöltenie az integráló funkciót.

Magyar Bálint PR-nek minősítette Strumpf István előadását, egyben hiányolta, hogy a Családi Net program kudarcáról nem kaptunk beszámolót.

Rogán Antal bizottsági elnök zárszavában felhívta a figyelmet arra, hogy a munkáját most kezdő bizottság feladata nem az ellenőrzés lesz. Célnak inkább azt tekinti, hogy részt vegyenek az informatikai döntések előkészítésében és politikai konszenzust alakítsanak ki az egész magyar társadalmat érintő info-kommunikációs fejlesztésekhez.

A bizottság - az elnök javaslatára - döntött arról, hogy az előzetes napirendnek megfelelően meghallgatja a MATÁV RT vezetőinek tájékoztatóját az internetes tarifák módosulásával kapcsolatban. Gecser Ottó vezérigazgató-helyettes és Vasváriné dr. Menyhárt Éva beszámolójáról a bizottság nem szavazott, kijelentve, hogy a parlament semmilyen szervezetének nincs módja és felhatalmazása befolyásolni a MATÁV üzletpolitikáját.