Mi a különbség a Kiterjesztett Valóság (AR) és a Virtuális Valóság (VR) közt? A két technológia nem ugyanazt takarja, bár kiegészítik egymást – hívja fel rá a figyelmünket Ágoston Tibor, a tradAR ügyvezetője.

 

“A VR-t úgy a legegyszerűbb elképzelni, mintha a zárt ujjú tenyerünket a szemünk elé tennénk. Kiszakadunk a fizikai világunkból, minden, amit látunk, számítógép által generált. Próbáljunk meg egy ilyen világban mozogni és nekimegyünk a falnak, vagy átesünk egy széken. Természetesen megvannak a VR-ben való mozgásnak is a maga technológiai megoldásai, de a VR alkalmasabb tantermi felkészítésre, képzésre vagy szimulációra. Az AR átlátszó lencséjű szemüveget használ, melyek közé felülről vetít digitális tartalmakat, kiegészítve a fizikai világunkat. Mivel tudatában maradunk a világunknak, szabadon interakcióba léphetünk azzal és akár fizikai munkát is végezhetünk” – mondja Tibor.  

 

A turizmusban, de az oktatásban is végtelen perspektívákat nyit a kiterjesztett valóság. Nem mindegy, hogy a gyerekek a szív működésének leírásával, vagy annak 3D-s (animált) modelljével találkozhatnak a biológiakönyv felett, netán az emberi szerveket tekinthetik át több rétegben egy virtuális csontvázra vetítve.

 

“A Microsoft Hololens 2 eszköz saját AppStore-jában elérhető például Galaxy Explorer program. Ennek köszönhetően a nappalim közepén megismerhetem, körbejárhatom a galaxisunkat, naprendszerünket, illetve égitestjeinket. Az 5 éves kislányom körülbelül 5 perc alatt érzett rá az eszköz kezelésére, miközben én angolról fordítottam, hogy mit hall. Másnap az óvodából hazajövet mutatott egy rajzot, melyen a naprendszerünk szerepelt. Lerajzolta az égitesteket, ahogy a Nap körül keringenek; az égitestek száma stimmelt és színhelyesen színezte ki a Napot, Földet és Marsot. Anélkül, hogy bármi komolyabb előismerete lett volna. EZ az ereje a tananyag vizualizálásának. Mit érhetünk el akár a fizikához hasonló “rettegett” tantárgyak oktatása során, ha vizualizáljuk a láthatatlant: a mágneses tereket, vagy a rádióhullámok terjedését?” – meséli Ágoston Tibor.

 

 

A két, egymást kiegészítő technológia még hasznosabb a munka világában, ahol a gyártás, a műszaki üzemeltetés és karbantartás, illetve a munkavállalók felkészítésének szerves részét képezheti. 

 

A távsegítség-szolgáltatás célja például, hogy a legtapasztaltabb szakembereknek ne kelljen másik telephelyre, országba utazni, hanem a terepen lévő állomány szemszögéből láthassák és gyári szintű minőségben orvosolhassák a problémát. A kiterjesztett valóság segítségével a felhasználók akár saját kezűleg is elháríthatják az adott berendezés hibáját.

 

“A pusztán verbálisan közölt információk, akarva-akaratlanul, de biztosan torzulnak. Azáltal, hogy a verbális információkat képi információval egészítjük ki, sokkal hatékonyabb támogatást tudunk elérni. A kiszállások számának csökkentésével a cégek óriási költségtömeget spórolhatnak meg, akár az utazás, repülőjegy, hotel, napidíj, taxi és üzemanyag díjain. Emellett csökken a nem várt leállások ideje, a probléma hamarabb elhárítható, így hamarabb helyezhető vissza adott eszköz a termelésbe, munkába” – nyomatékosítja Ágoston Tibor.

 

Csak rajtunk múlik, szivattyút vagy harckocsit szerelünk vele

Az üzleti életben a technológiák alkalmazási területei sokrétűek: hasznukat vehetjük az üzemeltetés, hibaelhárítás, a kiképzés, a munkafolyamatok és az infrastruktúra online vagy offline dokumentációja során. 

 

Idővel a céges oktatásban is egyre többen alkalmaznak majd digitális eszközöket, lévén, hogy a vizualizációnak óriási ereje van a 2D-s tananyaggal szemben. A munkaerőpiacra frissen belépő generáció pedig már egyenesen elvárja a modern technológiák meglétét egy munkaadótól. Az új-zélandi hadsereg gépjárműves szakiskolájában végzett tesztek alapján, az AR-támogatott felkészítés során 36 százalékkal csökkent az emberiokozta hibák száma, de csökkent az oktatói beavatkozást igénylő esetek száma és nőtt a tananyag megértése is.

 

 

A tradAR által képviselt Manifest telepíthető AR-képes Android eszközre, iPadre vagy a céleszközgyártók hardvereire, pl. a Microsoft Hololens 2 vagy MagicLeap fejen hordható eszközre is. A szoftvermegoldás célja, hogy bárki olyan lépésről lépésre vezető üzemeltetési, karbantartási, kiképzési/oktatási eljárásokat készíthessen, melyeket végigkövetve a legtapasztalatlanabbak is önállóan, hiba nélkül, tényleges digitalizációs folyamat során végezhetnek el bármilyen komplex feladatot. 

 

“Teljesen mindegy, hogy búvárszivattyún, egy pékség kifli szállítószalagjának egyik meghajtómotorján, vagy egy harckocsin dolgozunk (3D modellen vagy a fizikai eszközön), az aköré térben horgonyzott eljárásokat követve hibamentesen és nagy magabiztosággal nézhetünk szembe a feladatainkkal” – hangsúlyozza Ágoston Tibor.

 

A szoftver már közel két éve támogatja a HungaroControl légtérellenőrző radarjainak üzemeltetését, de a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is alkalmazzák a mérnökhallgatók felkészítése során. Több iparágban (az energiaszolgáltatás, autógyártás, hadiipar terén) is folynak az egyeztetések, így várhatóan a közeljövőben tovább bővül a hazai felhasználók listája.