Beköszöntött a nyár, így újra fókuszba kerülnek a klímaberendezések, valamint a készülékek helyes használatának tudnivalói. A fejlett légkondicionálók összetett szűrőrendszerekkel képesek egyes allergéneket, kórokozó baktériumokat is eltávolítani a helyiségek légteréből, de csak megfelelő és rendszeres karbantartás mellett, így érdemes betartanunk néhány aranyszabályt. 

 

 

Figyeljünk a szűrőkre!

A beltéri egységbe épített szűrőrendszerek alapvető feladata, hogy egészségesebbé tegyék otthonunk levegőjét, a legjobb típusok pedig nem csak az allergéneket képesek eltávolítani a helyiségek légteréből, de bizonyos baktériumokat is. Ezeket a szűrőket az egészségünk érdekében tisztítanunk, cserélnünk kell, de rendszeres időközönként a beltéri és a kültéri egységet is szükséges ellenőrizni, karbantartani. Legkésőbb mostanság, a kánikula beköszönte és a készülékek használata előtt ajánlott a tisztítást elvégeztetni. 

 

A napokban a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) is kiadott egy tájékoztatót a klímaberendezések kapcsán. Ebben többek közt felhívják a figyelmet arra, hogy a gép nem megfelelően karbantartott egységeiben baktériumok és gombák telepedhetnek meg, a nem megfelelően tisztított klímaberendezés pedig asztma kialakulásához is vezethet.

 

„A karbantartás és a megfelelő tisztítás nyilván pénzbe kerül, de aki jót akar magának, ezen a garanciális idő lejárta után sem spórol, hiszen így érhető el a hatékony, energiatakarékos és biztonságos működés, valamint a hosszú élettartam” – tanácsolja Nagy Sándor József, az LG hazai légkondicionáló üzletágának értékesítési vezetője. 

 

A légkondicionálókat gyakran vádolják a legionella, vagy más néven a légiós betegség terjesztésével. A legfejlettebb klímaberendezések – köztük az LG készülékei – úgy küszöbölik ki a fertőzésveszélyt, hogy a beltéri egység a lekapcsolás után hűtés nélküli önszárító funkcióra vált, így nem marad a beltéri készülékben pangó kondenzvíz. Az LG szakértője úgy látja, Magyarországon a szakszerűtlenül szerelt, ritkán használt, rossz kondenzvíz-elvezetésű, rendszeresen nem tisztított és karbantartott klímaberendezésekben elméletileg valóban kialakulhatnak veszélyes baktériumtelepek, de az itthon ismertté vált megbetegedések eredetét inkább külföldön kell keresni. Főként tehát arról lehet szó, hogy egy-egy honfitársunk valójában egy trópusi út során betegszik meg a nem karbantartott légkonditól, de csak itthon ismerik fel és kezelik a betegségét.

 

Fontos, hogy a kültéri egységet sem szabad kihagyni a karbantartásból, tisztításból, hiszen nem is kell különösebben poros levegő ahhoz, hogy a berendezés lamelláit eltömítsék az óránként 1200-1500 köbméter átáramoltatott levegőből lerakódó szennyezőanyagok. „A tisztítás elmaradása nem közvetlenül az egészségünket, hanem inkább a pénztárcánkat veszélyezteti, hiszen a rosszabb működési hatásfok miatt magasabb villanyszámlára számíthatunk, nem beszélve a feleslegesen nagy terhelés miatt gyorsabban elhasználódó alkatrészekről, amelyek igencsak borsos szervizszámlát eredményezhetnek” – húzza alá Nagy Sándor József.

 

 

Ne feledkezzünk meg a szellőztetésről és a páratartalomról sem

Mind az NNK, mind az LG szakértője felhívja a figyelmet arra, hogy a légkondicionálók nem friss levegőt juttatnak a beltérbe, hanem benti, lehűtött levegőt keringetik. Ezért nagyon fontos a klimatizált helyiség rendszeres szellőztetése, amit érdemes a hűvösebb, éjszakai vagy hajnali órákban megtenni, de ha nappal úgy érezzük, hogy már elhasználódott a levegő, ne várjunk az ablaknyitással, hiszen a beltéri forrásokból – bútorokból, szórakoztató elektronikai berendezésekből, tisztítószerekből, stb. – származó különféle kémiai és biológiai légszennyezők feldúsulhatnak a helyiség levegőjében. Hosszú távon az az ideális megoldás, ha a lakásban hővisszanyerős szellőztetőrendszert, vagy a szellőztetést, páratartalom-szabályozást, légkondicionálást és fűtést egyesítő HVAC-rendszert építtetünk ki.

 

Fontos szabály, hogy ne hűtsük túl a teret. A külső hőmérséklethez képest legfeljebb 8-10 fokkal állítsuk lejjebb a klímát, ennyit visel el az átlagos emberi szervezet biztonságosan, gond nélkül. Ez azt jelenti, hogy 35 fokos hőségben a lakásban 25-27 foknál ne legyen hidegebb, de ennél hűvösebb napokon se menjünk 23 fok alá, ellenkező esetben megfázással, ízületi panaszokkal is számolhatunk.

 

Már a berendezések felszerelésekor ügyelni kell arra, hogy a készülékből kiáramló hideg levegő ne közvetlenül érjen minket. Kerüljük tehát a direkt légáramot, ne ott tévézzünk, dolgozzunk, aludjunk, ahová a klíma a hideg levegőt fújja.

 

Célszerű figyelni arra is, hogy a helyiség relatív páratartalom értékét 50 százalék körül tartsuk, hiszen ha túl szárazzá válik a klimatizált helyiség levegője, az a bőr kiszáradását és légzőszervi panaszt is okozhat.