Máhr Tamás, az ABBYY magyarországi vezetője és az NJSZT MI Szakosztályának alelnöke szerint az elkövetkező évtizedben a társadalom a már meglévő technológiák elterjedését fogja nagyobbrészt megtapasztalni. A mindennapi életünkre a legnagyobb hatással a munka területén lesz az új technológia. Munkahelyeinken egyre gyakrabban szembesülünk majd a mesterséges intelligencia által hajtott automatizáció eredményeivel. 

 

Ezt a jelenséget felerősítheti Magyarország 2020-ban elkészült Mesterséges Intelligencia Stratégiája, amely három szintből áll. A kormányzat és a Mesterséges Intelligencia Koalíció először egy széleskörű, az MI alkalmazásához szükséges feltételrendszert akar megteremteni. Ezután szektor- és technológia-specifikus fejlesztésekre lehet számítani, majd a polgárok mindennapi életminőségét javító fejlesztések és intézkedések várhatók. 

 

Gulyás László és Máhr Tamás szerint a stratégia ambíciózus céljai nagyon fontosak Magyarország számára, melynek megvalósításában az oktatás különböző szintjeinek is fontos szerepe lesz.

 

Milyen lesz egy napunk 2035-ben?

Sokan fel sem ismerik, hogy a mesterséges intelligencia már ma is része az életüknek, ha mondjuk okostelefont használnak, interneteznek, vagy navigáció segítségével közlekednek. Ez a jövőben még jobban fel fog erősödni és ki fog egészülni további automatizációs megoldásokkal. Gulyás László szerint sokan használják majd a járművek különböző önvezető funkcióit, és az sem lesz meglepő, ha drón szállítja ki a megrendelt ételt vagy terméket. 

 

A bevásárlás is megváltozhat. A boltokban elhelyezett kamerák és szenzorok segítségével automatikusan fizethetünk majd, ha kilépünk a kapun (erre már léteznek példák), illetve a komolyabb vásárlásokat nem PIN-kóddal, hanem az arcunkkal, vagy más biometrikus adatunkkal erősíthetjük majd meg.

 

Az egészségügyben elképzelhető, hogy diagnosztikai szoftverek a számítógépes látás segítségével automatikusan ismernek majd fel betegségeket, elváltozásokat és adnak ajánlást az orvosoknak diagnózisra, kezelésre – az viszont biztos, hogy a végleges döntést még nagyon sokáig a szakemberek fogják meghozni. Az automatizáció minden bizonnyal fel fogja gyorsítani a folyamatokat.

 

 

A bizalmon múlik az elterjedés sebessége

Az, hogy milyen mértékben terjed el az automatizáció, azon fog múlni, hogy a kutatók és a társadalom mekkora bizalmat szavaznak neki. Gulyás László szerint először az alacsony kockázatú és hatású folyamatok automatizálása várható, mint amilyenek például a már elterjedt navigációs, vagy útvonal-ajánló rendszerek is.

 

„Az emberek szeretik a kényelmet és a hatékonyságot, így várhatóan elfogadják majd az automatizált megoldásokat, legyen szó közlekedésről, kiszállításról, de akár az egészségükről vagy a befektetéseikről is. A technológiák fejlődésének története azt mutatja, hogy néhány költséges baleset valószínűleg elkerülhetetlen, de mindenki ezek minimalizálására törekszik, addig is, amíg a megfelelő szabályozás és sztenderdek ki nem alakulnak.” – tette hozzá Gulyás László.

 

Máhr Tamás elmondta, hogy „egy kis ellenállás várható, lesznek olyan emberek, akik kétkednek az intelligens automatizációban. Azok viszont még többen lesznek, akiknek komolyan megkönnyíti majd az életét, munkáját a technológia. Főleg a munka területén lesz ez érzékelhető a közeljövőben, mert ebben a környezetben inkább döntünk racionális, érzelmektől mentes érvek alapján. A cégek körében az elfogadottság már most is magas, ez az érték pedig tovább fog növekedni a jövőben.”

 

Nemzetközi helyzet

A két szakember egyetértett abban, hogy jelenleg komoly versenyt vív Kína és az Egyesült Államok, céljuk a mesterséges intelligencia és automatizáció gyors és széleskörű meghonosítása és további fejlesztése. Ennek a versenynek nagy a tétje: az rendelkezik majd jobb gyártási technológiával és nagyobb gazdasági és politikai befolyással, aki gyorsabban teszi elérhetővé és használhatóvá a legújabb informatikai és automatizációs megoldásokat. Nagyon fontos Európa pozíciója is ebben a versenyben: jelenleg a szabályozás kereteinek kialakításában jár élen az EU.

 

Kit kellene követnie Magyarországnak?

A szakértők szerint Litvánia és Észtország jó példát nyújthatnak a politikai döntéshozók és cégek számára. Litvánia például világelső a digitális és technológiai képességekben és negyedik a kommunikációs technológiák terén. Észtországnak pedig világszerte ismert digitális lakossági ügyintéző portálja van és a Digitális Egészség Index első, a Globális Kiberbiztonsági Index harmadik helyét foglalja el és az első állam, amely valaha blokklánc-technológiát használt fel a hálózatok, rendszerek és adatok kompromisszummentességének biztosítása érdekében.

 

Az oktatás tekintetében nagyon fontos a mesterségesintelligencia-mérnökök képzése, ami már több magyar egyetemen megindult, például az ELTÉ-n, a BMÉ-n és a Szegedi Egyetemen is. Viszont legalább ennyire fontos a leendő felhasználók felkészítése is. Ez egyrészt az általános és középiskolákban kell megtörténjen a megfelelő tantárgyi keretek között. Az idősebb korosztályt azonban így már nem lehet elérni. Ezért is üdvözlendők az MI Kihíváshoz hasonló, szélesebb társadalmi kört megcélzó kezdeményezések.