Az azonnali fizetési rendszer 2020. március 2-án, gyakorlatilag a Coviddal egyidőben indult útnak és azóta is stabilan működik. 0-24-ben rendelkezésre áll az év 365 napján, egy tranzakció összeghatára 10 millió forint lehet, és maximum 5 mp-et vehet igénybe.

 

„A hazai azonnali fizetési infrastruktúra vonatkozásában számos olyan fejlesztés várható, amivel versenytársa lehet a készpénznek. A cél az, hogy 2030-ra 50% környékére csökkenjen a készpénzhasználat. A közeljövőben hasonló funkciókat fog tudni ellátni az azonnali fizetési rendszer, mint a jelenleg ismert kártyatársasági sémák. Ez jó hír a magyar felhasználók számára” – avatott be Vasas József, az Ex Machina Kft., mint a 4SPEND innovatív szolgáltatást kifejlesztő társaság operatív igazgatója.

 

Dübörögnek a fejlesztések

Az elektronikus fizetések világában erőteljes innovációs verseny zajlik. A hazai infrastruktúra fejlesztését a Magyar Nemzeti Bank végzi, és jelenleg egyeztetési fázisban tart az iparág szereplőivel.

 

„Három fizetési mód küzdelmének lehetünk tanúi. Ezek közül az egyik a jegybank által kibocsájtott pénz, ami fizikai formában létezik, a másik a kereskedelmi bankok által kezelt számlapénz, ami elektronikus, dematerializált formában található meg, illetve a harmadik a központi entitás nélkül kibocsájtott, úgynevezett virtuális fizetőeszköz. Ha megnézzük ezt a versenyt, látszik, hogy az állam jelentős lemaradásban van, mert még mindig az előző évszázadnak megfelelő, materializált eszközkészlettel próbálja a gazdaság folyamatait támogatni. Ebben is változás érkezik. Nagyon sok jegybank közösen is és önállóan is dolgozik azon, hogyan tudná digitalizálni a jegybanki pénzt. Igyekeznek azokat a technológiákat használni, ami mind a számlapénz, mind a virtuális fizetőeszközök vonatkozásában már megjelent” – ismertette a szakember.

 

 

Változnak a fizetési szokások 

A virtuális fizetőeszközök vonatkozásában egy állam nélküli pénzről beszélünk, ami veszélyt jelent az államra, ezért az államnak is versenyre kell kelnie és dematerializálnia kell a pénzt. Ezáltal a számlavezetés is egyfajta közszolgáltatás lehetne, hasonlóan, mint a víz, gáz és a villany, hiszen a technológia lehetővé tenné, hogy a jegybank vezessen számlát az állampolgároknak. Így gyakorlatilag feleslegessé válna a kétszintű bankrendszer.

 

Vasas József szerint az elektronikus fizetéssel kapcsolatos változások jelentős átalakulást okozhatnak mind a háttér infrastruktúrákban, mind a mi fizetési szokásainkban. Számunkra ezek a változások abban fognak megjelenni, hogy egy vásárlás során nem kell majd kasszához állnunk, nem kell senkivel sem kapcsolatba lépnünk. A rendszer képes lesz megállapítani, hogy ki, mikor, hol, mit fogyasztott, majd ezek alapján automatikusan történik meg az ellenérték levonása.

 

„Ennek vannak veszélyei, ugyanis nem tart még ott az infrastruktúra, hogy azt mondhassuk, ez teljesen biztonságos. Mindenesetre a jövő ebbe az irányba vezet. Az, hogy a fizetőeszköz mögött mi lesz, egy digitális jegybank pénz, számlapénz vagy virtuális fizetőeszköz, az a végfelhasználó számára nem lényeges” – tette hozzá az 4SPEND operatív igazgatója.

 

 

Izgalmas megoldások, már a küszöbön

A tervek alapján az azonnali fizetésnek több új funkciója is lesz, úgymint a QR kódos azonnali fizetés, ami a leghamarabb válik elérhetővé a magyar felhasználók számára, az NFC-s, valamint az úgynevezett request to pay-jel való bolti fizetés.

 

„A jövőben lehetőség lesz arra is, hogy egy úgynevezett deeplinken keresztül ébresszük fel a netbank alkalmazásunkat és ott egyenlítsük ki a számlát azonnali fizetéssel, a hazai azonnali fizetési infrastruktúrát használva” – sorolta Vasas József.

 

Érdekes újdonságként említette az Amazon Go Store-okat, amelyekből már teszt jelleggel üzemel néhány Magyarországon is. Ezek a kassza-nélküli boltok személyzet nélkül képesek végig kísérni a vásárlás teljes folyamatát, így kedvező választ tudnak nyújtani az egyre fokozódó munkaerőhiányra.

 

A kiskereskedelmi üzletekben található POS terminálok szintén rohamosan fejlődnek, kereskedői oldalról újabb és újabb hozzáadott szolgáltatásokat képesek biztosítani. Például önmagukban tudnak kedvezményrendszert kezelni vagy hirdetőfelületként megjelenni a kasszazónában.

 

„Elmondható, hogy az azonnali fizetés területén a magyar infrastruktúra globálisan élen jár, emellett a megfelelő állami támogatás is megvan a mögött, hogy elektronikus irányba forduljon a fizetések döntő többsége” – zárta gondolatait a szakember.