A fenntarthatósági célok megvalósításához köthető ingatlanpiaci és vállalatvezetési döntéseket számos tényező nehezíti, illetve ösztönözheti. A CBRE fenntarthatósági témában készített kutatásának eredményei alapján négy fő következtetést vont le, melyek meghatározóak lehetnek a döntéshozatal kapcsán. Fontos, hogy a vállalatok felülvizsgálják és szükség esetén teljes mértékben újra kialakítsák fenntarthatósági stratégiájukat annak érdekében, hogy az minden érintett fél (munkavállalók, partnerek) számára egyértelmű legyen. A partnerekkel való együttműködés szerepe kulcsfontosságú, így célszerű egyeztetni, adott esetben összehangolni a stratégiákat – számos esetben a bérlők (a bérbeadók előzetes feltételezése ellenére) hajlandóak saját forrásból fenntarthatósági fejlesztéseket eszközölni. 

 

A kutatásból az is kiderült, hogy a válaszadók 38 százaléka nem mindig a fenntarthatósági szempontok szerint alakítja ki döntési stratégiáját, ezért érdemes folyamatosan felülvizsgálni az ingatlanokkal kapcsolatos vállalati döntéshozatali folyamatokat annak érdekében, hogy a döntések minél inkább a szervezet saját stratégiájára épüljenek. Egyúttal a praktikusságnak is kiemelt szerepe van: a válaszadók többsége szerint a döntéshozatali folyamatokban gyakran problémát jelent a jó minőségű adatok hiánya, a túl komplex vagy drága döntések, a nem meghatározható vagy biztosított előnyök, a partnerek számára eltérő prioritások, az esetleges kormányzati döntésekkel kapcsolatos bizonytalanság, valamint a szakértelem hiánya. 

 

„A teljes életciklust átölelő szemlélethez elengedhetetlen a belső döntéshozatal kalibrálása és az értéklánc együttműködése: a bérlőkre és a beszállítókra is nagy szüksége van az iparágnak, hogy hatását minimalizálja” – fejtette ki Horváth Áron, a CBRE Fenntarthatósági üzletágának vezetője. „Magyarországon meglátásom szerint a piaci szereplők nagy része – bizonyos kivételektől eltekintve – egyelőre inkább a rövidtávú lehetőséget és az alapvető kötelezettségek teljesítését és a költségek minimalizálását tartják szem előtt. Azonban ez a szemlélet azt a veszélyt rejtheti magában, hogy hosszútávon még több költséget és bevételkiesést generálnak. Az első fontos lépés, hogy tisztában legyünk a vállalat valós hatásával: erre jó példa a beépített karbonkibocsátás mérése, amely jelenleg hiányzik a hazai folyamatokból.”

 

A budapesti 4 milliós irodaállományon belül közel 3,4 millió négyzetmétert tesz ki a klasszikus értelemben vett bériroda. (A maradékot a cégek és az állami szféra saját tulajdonban használt irodái adják.) A fővárosban közel 120 bérbeadásra épült projekt rendelkezik már valamilyen nemzetközi zöld minősítéssel, hazánkban a brit BREEAM Rendszer a legelterjedtebb. A teljes bérirodaállomány 55 százaléka minősített, ami kiemelkedően magas szám európai összevetésben és hasonló, mint a prágai vagy a varsói érték. 

 

„Ez annak is köszönhető, hogy a budapesti és a közép-európai irodaállomány viszonylag fiatal, és az elmúlt évtizedben már itthon sztenderddé vált a zöld minősítésre való törekvés az ‘A’ kategóriás irodafejlesztések esetében” – fejtette ki Borbély Gábor, a CBRE kutatási igazgatója. „2022 tavaszán a 120 minősített budapesti épület átlagos kihasználatlansága 10,5 százalék volt, míg a nemzetközi minősítéssel nem rendelkező állományban ugyanez a mutató 13,2 százalék. A kínálati bérleti díjak átlagosan 33 százalékkal magasabbak minősített épületek esetében – ami persze részben köszönhető annak is, hogy általában a jobb minőségű és fiatalabb épületek szereztek ilyen akkreditációt.”