Az IT-szektorra szakosodott állásportál több mint 300 magyarországon dolgozó informatikust kérdezett meg arról, hogyan reagál a KATA megszűnésére. A felmérésben résztvevők közel 20 százaléka válaszolta azt, hogy az ország elhagyását tervezi, további 30 százalékuk pedig fontolóra veszi a külföldre költözést. 

 

„Az informatikusok többsége könnyen vált távmunkára, mert a projektek döntően digitális keretrendszerekben zajlanak” – nyilatkozta Magdalena Gawłowska-Bujok, a No Fluff Jobs ügyvezető igazgatója. „Előnytelen piaci környezetben az IT-s szakemberek egyszerűen válhatnak digitális nomádokká, hogy országhatárokat átlépve olyan lakhelyet válasszanak, ahol a legjobb életkörülményeket tudják biztosítani maguknak és családjuknak” – tette hozzá a szakember.

 

A No Fluff Jobs felmérésére válaszolók 60 százaléka ugyanakkor azt tervezi, hogy alkalmazotti jogviszonyban folytatja tovább munkáját hazai vagy külföldi cégnél. A vállalkozói létet választók fele a KATA után más adónemet választ vagy belföldi céget alapít, másik fele azonban külföldi cég indítását tervezi.

 

 

A No Fluff Jobs állásportálon 2022-ben feladott több mint kétezer hirdetés 36%-a kínált vállalkozói jogviszonyt, és ezekre az állásokra jellemzően többen jelentkeztek az alkalmazotti jogviszonyt kínáló pozícióknál. Vállalkozóként leginkább a backend, a fullstack, a project manager, a frontend és a testing pozíciókban dolgoznak az informatikusok.

 

Árat emelhet, aki marad

Az itthon maradó és vállalkozóként dolgozó IT-szakembereknek feltehetően árat kell emelniük ahhoz, hogy megmaradjon korábbi jövedelmük. Az ICT Európa adótanácsadó számításai szerint egy informatikus, aki KATA-s vállalkozásként havi 1,5 millió forintot számlázott körülbelül két és fél havi jövedelmét veszíti el, és így átalányadózás esetén 15-20 százalékkal kell megemelnie a munkabérére vonatkozó árait, hogy megtartsa korábbi nominális jövedelmét. Ha ezt az inflációval is korrigálni szeretnénk, akkor 30 százalék feletti emelésre van szükség.