Ez egyfelől persze könnyebbség a diákoknak, hisz egy tanulnivalóval kevesebb, ám ha távolabbról vizsgáljuk a kérdést, akkor hamar rádöbbenhetünk, hogy a következmények komoly hatással lehetnek a munka világába kilépő friss diplomásokra nézve.

 

 

Így is sereghajtók vagyunk

Hazánkban az idegen nyelvet beszélők aránya tragikusan alacsony, az Eurostat statisztikája alapján a népesség több mint a fele csak az anyanyelvén tud megszólalni. Annak, hogy ilyen kevesen beszélnek idegen nyelveket, több oka is van, sajnos azonban ahhoz, hogy ez érdemben megváltozzon, változtatásokra és időre van szük ség. A munkaerőpiac azonban nincs erre tekintettel, és még ha kényelmetlen is szembenézni a tényekkel, attól még a realitás az marad, hogy aki nyelvismeret nélkül kezd bele a munkakeresésbe, az jókora hátránnyal indul.

 

A gyakorlati tudás a lényeg 

Ahogy egy fejlesztő esetében sem a végzettséget igazoló papír a lényeg, úgy az idegen nyelv ismereténél sem a nyelvvizsga bizonyítvány megléte a kardinális kérdés. Ennél sokkal fontosabb, hogy a munkakörre pályázó képes-e az adott munkakörhöz szükséges társalgási szintet megütni, avagy nem. Így nem is azért okozhat súlyos problémákat a kötelező nyelvvizsga eltörlése, mert jóval kevesebben rendelkeznek majd papírral a nyelvtudásukról. A baj az, hogy a gyakorlati, való életben is használható tudásuk veszik el, mire megszerzik a diplomát. Ha ugyanis a felsőoktatási évek alatt semmi nem indokolja a nyelvtanulást – azaz megszűnik a kötelező je llege –, akkor rengetegen fogják elsőként pont azt mellőzni, amikor a tananyag nehezebbé válik és valahonnan plusz időt kell nyerni a vizsgákra való felkészülésre. Sajnos azonban az a 3-5 év szünet pontosan elég arra, hogy a már megszerzett nyelvtudás is megkopjon, a hiányosságokat pedig munka mellett pótolni már egyáltalán nem lesz olyan egyszerű.

 

A forráscikk ezen a linken olvasható.