A cégek átfogó digitalizációjához – első lépésben legalább a papírmentességhez – viszont a munkavállalók digitális felkészültségének, tudatosságának növelésén át vezet az út. Számításaink szerint egy vállalat átlagosan 80%-kal tudja csökkenteni HR adminisztrációs kiadásait a megfelelő digitális megoldásokkal – húzta alá Hortobágyi Ágoston digitális stratéga a Vezérigazgató Találkozón. 

 

Szinte hihetetlen belegondolni, hogy bár az életünk minden dimenziójába beférkőző digitalizáció alig néhány évtizedes múltra tekint vissza, a mobiltelefonok, tabletek és egyéb okoseszközök használata és elterjedtsége, az ICT szektorban koncentrálódó szürkeállomány minősége, valamint a digitális innovációk iránya és tempója ma már egész nemzetek sorsát befolyásolja. Ha azonban a dolgok mélyére nézünk, könnyen rájövünk, hogy ezek használatát – legyen szó akár a nappaliban, a gyerekkel nyomkodott mobilról vagy a munkahelyen használt bérszámfejtő szoftverről – többnyire tapasztalati úton tanuljuk, rendszerszintű edukációról, az alapoktól építkező tudatos digitalizációs fejlesztésről nemigen beszélhetünk. Ennek meg is van az eredménye: a digitális teljesítménnyel bizonyítottan összefüggő matematikai és természettudományi PISA-teszteken a magyar diákok kevésbé szerepelnek jól, az európai országok fejlettségét mérő Digitális Gazdaság és Társadalom Index (DESI) szerint pedig a sereghajtók (22. hely) között szerepel Magyarország.

 

 

Az egyéntől az államig – így építhetünk digitális társadalmat

Egyre világosabb tehát, hogy az előrelépéshez előbb vissza kell manni a start mezőre: mindenkinek újra az iskolapadba kell ülnie, hogy azonos tudással felvértezve, egységes digitális nyelvet beszélve vehessük fel a tempót az egyre élesedő versenyben. Vajon mit is jelent világunkban a digitalizáció és miért olyan fontos? Milyen személyazonossággal rendelkezünk mi magunk az online világban és hogyan kellene szabályozni jogainkat és kötelességeinket? Hatékonyan tudjuk-e használni a szükséges okoseszközöket a munkahelyen, milyen gyorsan tanuljuk meg egy új rendszer kezelését? Mikor és milyen feltételekkel adjunk mobiltelefont a gyermekünk kezébe? Megannyi kérdés, melyekből azonnal látszik, hogy érdemes az alapoktól kezdeni a tudás és a készségek elsajátítását, a kAPPcsolat program pedig éppen erre vállalkozik: a Digitális Szülő Kurzus az egyén szintjén kezdi az edukálást, erre épül a Digitális Munkavállaló Minősítés, majd jöhetnek a cégek (B2B), valamint a társadalom és az állam (G2C és G2B) közötti digitalizációs kapcsolatok kérdései.

 

„A kAPPcsolat program gondolata egy nagyon egyszerű felismerésből indult: manapság a digitális térben gyakorlatilag többet tartózkodunk, mint a fizikai valóságban, ez az arány pedig várhatóan még tovább tolódik majd a virtuális világ felé. Eközben az emberek többségének szinte semmilyen kapaszkodója nincs arra vonatkozóan, hogy miként tanítsa a gyermekének a digitalizációs készségeket, az oktatás éppencsak a felszínt kapargatja, de az üzleti életben is gyakran adódnak nehézségek a munkavállalók, üzleti partnerek között az ezen a téren mutatkozó hiányosságok miatt. Végül pedig ott az állam szerepe, mely sokat tehet azért, hogy a társadalom egészét átszőjék a papírmentes megoldások – ezzel pedig nagyot ugorhatna az ország versenyképessége” – mondta el Hortobágyi Ágoston digitális stratéga.

 

 

Fókuszban a papírmentes HR: nehéz időkben előre menekülni

Miközben a társadalom széles körű, tervezett és egységes képzése elengedhetetlennek tűnik a digitális versenyképességünk növeléséhez és a mindennapi életminőségünk javításához is, érdemes feltenni a kérdést, hogy van-e olyan terület, melyen azonnal és közvetlenül érzékelhető változást hozhat a digitalizáció? Nos, a válasz éppen az üzleti és a privát szférát összekötő területen adódik: a humánerőforrások mentén bevonhatjuk a munkavállalókat a folyamatba magánemberként is, és miközben a HR-folyamatok teljes papírmentesítése révén a cégek akár 80%-ot spórolhatnak a vonatkozó költségeken és a csökkenő adminisztrációs terhek a kollégák megtartásához is hozzájárulhatnak, az egyéni digitalizációs készségek is sikeresen felmérhetők és fejleszthetők. Szakmai területtől függetlenül, minden egyes munkavállalóra ugyanazok a dokumentációs lépések terjeszthetőek ki, így a dolgozók körében direkt módon valósul meg az egységes vállalati digitális tudásanyag létrejötte.

 

„A HR papírmentesítését egyfajta eszköznek tekinthetjük, melyen keresztül a magyar lakosság nagy részét felvértezhetjük digitális készségekkel – hiszen ők egyszersmind dolgozók és magánemberek is. Ez az elkövetkezendő, recesszióval fenyegető időszakban kulcsfontosságú lépés lehet, valamint hozzájárulhat a szürkeállományról híres magyar munkaerő tudásának és tapasztalatának maximális kiaknázásához. A hosszútávú, alapoktól építkező képzések, valamint a papírmentesítés szervesen egymásra épülnek és együttesen képesek elérni a kívánt átalakulást, valamint a teljes társadalom digitális tudásának magasabb szintre emelését – ezen pedig végső soron Magyarország jövőbeli versenyképessége is múlhat. A célunk az, hogy három éven belül a teljes magyar munkavállalói réteg legalább 10%-a papírmentes HR-szolgáltatásokhoz jusson” – tette hozzá Hortobágyi Ágoston.