Az elmúlt 25 évben úgy összezsugorodtak az irodák, hogy már a zsebünkben is elférnek egy okostelefonon. Ha egy képzeletbeli időutazáson belépnénk egy átlagos irodába 1997-ben, méretes asztali számítógépek, hangosan zúgó mátrixnyomtatók, fénymásolók és persze kábelrengeteg venne körül minket, miközben a kisrádióból a Barbie Girl és Puff Daddy szól. A MediaMarkt az elmúlt negyed évszázadban mindig naprakész technológiát kínált vállalati és lakossági ügyfeleinek egyaránt; a 25. születésnap apropóján pedig összegyűjtötte, hogyan is változott meg korunk emberének munkahelye, az iroda.

 

Manapság lényegében egy mobiltelefon is képes teljesíteni azokat az elvárásokat, amiket a hagyományos irodai munka során kell elvégeznie a munkavállalóknak, lehet szöveget szerkeszteni, e-maileket küldeni, képeket, táblázatokat készíteni, zoom meetingelni. Sokszor a magánélet-munka közti határok is elmosódnak, és a feladat akár hétvégén is megtalál minket.

 

„Radikális átalakuláson megy át a munkavégzés, az évtizedek óta tartó folyamatokat a covid-járvány jelentősen felgyorsította” – mondta el Papp Balázs, a MediaMarkt kellék kategória vezetője. „A helyhez nem kötött, mobil, azaz többnyire otthoni munkavégzés elterjedését egyszerre segítette is a technológiai átalakulás, de markáns professzionális és kényelmi igényeivel maga is generálta, ösztönözte a technika fejlődését. Ma azokat az eszközöket keresik a vásárlók, amelyek biztosítják, hogy a munka bárhol, bármikor elvégezhető legyen, a technológia pedig lehetőleg élménnyé tegye a munkavégzést.” – összegezte a szakember.

 

Az irodai munkavégzés évszázadokon át keveset változott, amíg az asztali számítógépek, a PC-k, amik eleinte inkább az adatrögzítésben és a dokumentálásban játszottak szerepet, el nem terjedtek az irodákban. Dr. Jarjabka Ákos, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának intézetvezető egyetemi docense arra is rámutat, hogy a távmunka és az otthoni munkavégzés elterjedésének alapfeltétele volt, hogy a fizikai kábelek nélkül az internetre csatlakozó integrált informatikai eszközök mára teljes mértékben kiváltották a nagy és nehézkes asztali gépeket.

 

„A technológiai innováció és az informatikai eszközök hard és soft dimenziókban történt fejlődése mellett szükség volt még valamire a home office és a távmunka elfogadottá, megszokottá válásához. Ez pedig az emberi tényező” – fogalmazott Dr. Jarjabka Ákos. „A koronavírus-járvány volt az mérföldkő, amikor a home office-szal szembeni munkáltatói ellenérzések pszichológiai gátja hazánkban is átszakadt, azaz a munkaadók ráébredtek, hogy ezekben a munkakörökben vagy nincs szükség a munkavégzés fizikai kontrolljára, vagy az technológiailag könnyedén megoldható. A dolgozó felelősségvállalása saját munkája elvégzése kapcsán ugyanis általában még erőteljesebb, mint folyamatos ellenőrzés mellett. A home office ilyen jellegű előnyeit mind a munkáltatók, mind a munkavállalók felismerték, így valószínűsíthető, hogy »a szellemet már nem lehet visszagyömöszölni a palackba«, és az otthoni munkavégzési formák tartósan velünk maradnak” – hangsúlyozta a szakértő.

 

Az egyik szembeötlő kényelmi újítás a vezetékek fokozatos eltűnése, ma már szinte minden periféria elérhető vezeték nélküli kivitelben is, ezáltal egy letisztultabb, „clear desk” élményt lehet elérni akár otthon, akár irodai környezetben. A másik nagy változás ezen a területen, hogy a szórakoztatás teljesen beépült a felhasználói élménybe. A PC-kbe sokkal komolyabb vezérlőkártyák kerültek, a számítógépes játékok miatt pedig átalakultak a billentyűzetek, egerek, hangfalak, fejhallgatók is, és egyre nagyobb tudású, ergonomikusabb, kifejezetten játékokra optimalizált eszközök kerültek piacra.

 

 

De hol vannak ma már a PC-k? Így került a zsebünkbe az iroda

25 éve a laptopok még nagyon drágák voltak, és főként az üzletemberek engedhették meg maguknak ezt a luxust, a munkahelyeken még asztali számítógépek, azaz PC-k álltak. Annyi előnye persze volt – és van ma is – a helyhez kötött nagy dobozoknak, hogy fejleszthetők és javíthatók, alkatrészt lehet bennük cserélni, fel lehetett építeni egy komolyabb gépet, amire – ha nem is a munka, hanem inkább a játék miatt – szükség is volt és van továbbra is. 1997-ben már megjelentek a síkképernyős monitorok is, de ezek még katódcsövesek voltak, és ha a képernyő nem domború, hanem sík volt, az már modernnek számított. A szemet fárasztó vibrálás gondot jelentett, akkoriban még külön szemkímélő monitorszűrőt akaszthattunk a monitorra, reménykedve, hogy használ valamit.

 

Az internet még éppen csak megjelent a hétköznapi használatban, otthon még keveseknek volt saját kapcsolata, emlékeztetett rá a MediaMarkt szakértője. 25 évvel ezelőtt főleg „betárcsázós” analóg modemekkel lehetett az internetre csatlakozni, de a technológia ezen a területen szédítő sebességgel fejlődött, az analóg kapcsolatokat felváltották a digitális ISDN, majd ADSL technológiák, később a kábeles és optikai megoldások, amin már ezerszer gyorsabb adatforgalom érhető el a betárcsázós korszakhoz képest.

 

Ezt követve a technológiai evolúció következő állomásán megjelent az okosotthon, az internethez, illetve egymáshoz vagy akár egy központi rendszerhez csatlakozó elektromos- és fűtésrendszer, számítógéppel, órával, tévével, hűtővel, gépkocsival. Negyed évszázada ezek a lehetőségek még ipari környezetben is ritkán voltak elérhetőek, nemhogy otthoni körülmények között.

 

25 éve a mai adatmennyiség töredékét kezeltük

Egészen más volt a tájékozódás és a közösségi élmény is. 25 éve a másnapi újságból vagy a tévéhíradóból értesültünk róla, hogy mi történt a világban, ma a zsebünkben lévő okostelefonra érkező híreket elkerülni is alig lehet. Megosztani pedig leginkább telefonon vagy személyesen tudtuk az élményeket (többek között a fényképésznél előhívott nyaralási fotókat), feltölteni nem volt hova. Hol volt még a közösségi média! Kutatáshoz, fordításhoz még könyvtárba kellett járni, katalógusokat, szakkönyveket tartani. A vaskos telefonkönyveket évente frissítették és újranyomtatták. A Yellow Pages hazai verziója pedig azzal hirdette magát, hogy „aki kimarad, lemarad”.

 

Másrészt 25 évvel ezelőtt még nagyon kevés adatot kellett mozgatnunk. Az általánosan elterjedt adathordozó a floppy lemez volt, ekkoriban a 3,5 hüvelykes verziója, mivel az 5,25”-os már kiment a divatból. 1-2 megabyte adatmennyiség fért a floppyra, a Magyarországon ebben az időben megjelenő CD-lemezekre viszont már 6-700 MB is, ami óriási előrelépésnek számított, csak fel kellett turbózni a gépünket CD-íróval. Ma már apró memóriakártyán, pendrive-on vagy külső merevlemezen több terabyte adatot tudunk tárolni.

 

Azt hihetnénk, hogy a floppy éppen úgy eltűnt, mint a fax, ami egykor a legelterjedtebb módszer volt, ha iratokat vagy képeket akartunk küldeni és fogadni. De ahogy faxot is sok irodában használják még, úgy néhány iparágban élő kövületként a floppyk is velünk vannak. Elsősorban a légitársaságoknál, mivel a repüléselektronika a régebbi repülőgépekben még az évtizedes technológiát képviseli, és több géptípusnál ma is floppyról történik a szoftverfrissítés.