Stumpf a következőkben hangsúlyozta, hogy a kormányzat nem hagyhatja figyelmen kívül az internetezők növekvő táborát a közigazgatási rendszerek fejlesztése során. Részletesen bemutatta a Széchenyi-terv e területtel foglalkozó elemeit, illetve a program megvalósítása után várható eredményeket.
A miniszter ígéretet tett arra, hogy a digitális aláírásról szóló törvénytervezet még a tavaszi ülésszakban a parlament elé kerül, és kilátásba helyezte, hogy az elektronikus közbeszerzés jövő év januárjától elérhetővé válik. Stumpf úgy ítélte meg, hogy kemény ártárgyalásokat folytattak a távközlési szolgáltatókkal, ezért is sikerült ígéretet kapni tőlük, hogy idén 15-20 százalékkal csökkentik az internetezés költségeit. Természetesen további radikális ármérséklésre van szükség, ezért a kormány a jövőben is minden eszközt latba fog vetni a cél elérése érdekében.
Kállay Kristóf, a Sun Microsystems Magyarország államigazgatási üzletágának igazgatója prezentációjában az IT-szektor hazai helyzetére alapozva határozta meg az e-government kialakításának gyakorlati feladatait, hangsúlyt helyezve az állampolgárok bevonásának szükségességére. Felvázolta a szolgáltató állam modelljét, amelyben fontos szerep hárulhatna a polgárokra a tartalom és a kommunikációs technikák fejlesztésében egyaránt.
A szolgáltató állam e-megoldásaival foglalkozott Bundschuh Gábor a CRM-megoldásokat bemutató előadásában. A Montana Rt. vezérigazgató helyettese a Kopernikusz felfedezésének hatására bekövetkezett gondolkodásbeli változásokhoz hasonlította az állam szerepének módosulását. Az eddigi felfogás szerint ugyanis a hivatal - mint a Föld jelképe - körül "keringett" az állampolgár, vagyis a Nap - a jövőben azonban ez megfordul. Az új államigazgatási galaktikát komplex infrastruktúra kialakításával képzeli el. Kiindulópontnak az ügyfélszokások, vagyis a netpolgárok igényeinek megismerését tekinti.
A konferencia plenáris ülésén a résztvevők - szinte kivétel nélkül - nem mint informatikusok, hanem mint érdeklődők szólaltak föl. Számon kérték az előadóktól a netpolgárrá válás korlátozott lehetőségeit. Az energikus és érzelemgazdag megnyilvánulások a konkrétumokat hiányolták, számos példát hozva fel a hivatalok elzárkózására az internetes ügyintézést illetően.
Úgy tűnt, hogy nem a .gov és a .com szempontjai érdekelték a tanácskozás résztvevőit - a témát inkább a .org felől szerették volna körüljárni. Még olyan vélemény is elhangzott, hogy a CRM helyett egyszerűen online ügyintézéssel érdemes foglalkozni, ezzel is jól elkülönítve az üzleti és a kormányzati célcsoportokat.
Az üzleti, a kormányzati, illetve a fogyasztói-állampolgári nézőpontokat képviselők bár találkoztak a szimpóziumon, sokan mégis keserű hiányérzettel távoztak. A szünetben az egyik résztvevő úgy fogalmazott: az előadók érzéseket, üzleti vágyakat fogalmaztak meg, és nem találták meg azokat a közös pontokat, amelyek kölcsönös érdeklődésre tarthatnak számot. Mindezek ellenére, sőt éppen ezért, egyre érdekesebbek az e-government, az elektronikus kormányzás kialakításának következő lépcsőfokai.