Egyre több felsőoktatási intézményben jelent extrapontot az ICDL, azaz a nemzetközi számítógép-használó jogosítvány megléte, hiszen a digitális kompetenciák megfelelő szintje már nem csak informatikai területen elengedhetetlen. Ezt ismerték fel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint az Óbudai Egyetem vezetői, akik elfogadták a Neumann Társaság ajánlását – és 2024-től figyelembe veszik a 400 felvételi pontszám feletti 100 pont beszámításánál az ICDL-t.
A Neumann Társaság az elmúlt években teljesen megújította az évtizedek óta ismert ECDL képzési rendszert, modernizálva, aktualizálva az ebben elérhető modulokat, felvéve a nemzetközi ICDL-közösség fordulatszámát. Az európai (ECDL) elődhöz képest már nemzetközi számítógép-használói jogosítványnak (ICDL) nevezett rendszer felhőalapú, automatikus vizsgaszoftverrel, továbbá adaptív tréning megoldásokkal rendelkezik, támogatandó az önképzést, az új tanulási-tanítási formákat. Az alapszintű irodai, szövegszerkesztő, táblázatkezelő tudások mellett magasabb szintű képzésekhez is használható, az IT biztonságtól, elektronikus aláírástól a látványos prezentációk készítéséig. 2020 óta az online kooperáció és az algoritmikus gondolkodás, programozói készség is megjelentek a modulkínálatban.
Akár 75 pontot érhet az egyetemi felvételinél az ICDL
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanulmányi bizottsága 2024-től figyelembe veszi a 400 felvételi pontszám feletti 100 pont beszámításánál az ICDL-t: az ICDL Base bizonyítványt 25 ponttal, az ICDL Standardet 50 ponttal, a fejlett digitális ismereteket igazoló ICDL Advanced tanúsítványt pedig 75 ponttal honorálják a BME-n. Tehát a megszerezhető többletpontok háromnegyede teljesíthető a digitális kompetenciák igazolásával.
Az Óbudai Egyetemen 35 pontot ér bármilyen típusú ICDL- bizonyítvány igazolása a felvételi eljárás során 2024-től. Mindkét tanintézmény esetében legfeljebb 400-as felvételi pontszám feletti 100 pont beszámításánál lehet kalkulálni az ICDL által jelentett extra pontokkal.
Nem csak műszaki területen szükségesek a digitális kompetenciák
”Fontosnak tartjuk, hogy ne csupán a műszaki jellegű oktatási intézmények fedezzék fel az ICDL fontosságát, akár a művészeti, bölcsészeti, orvosi képzésekbe is beépüljön az ICDL által minőségbiztosítottan nyújtott tudás. A célunk a társadalom általános digitális fejlettségének növelése, mert ebben van tennivaló. A DESI index mutatói szerint hazánk a 27 uniós tagállam közül jelenleg a 22. helyen áll digitalizációban, az emberi tényezőt, a digitális kompetenciát tekintve pedig csak a huszonharmadikok vagyunk. Míg több területen javulás tapasztalható, az elmúlt években a digitális kompetenciák területén még romlott is a helyezésünk. Ezen szeretnénk változtatni az ICDL szélesebb körben való elfogadottságával” – fogalmazott dr. Beck György, a Neumann Társaság elnöke.
2022-re az ICDL korszerű, objektív mérési eszközzé vált, amely az ország közel 200 vizsgaközpontjában elérhető, elsősorban – de nem kizárólag – a közoktatás és a szakoktatás intézményeire alapozva. Fontos, hogy többszintű és rugalmas a tanúsítvány, így a belépő szintű digitális kompetenciáktól akár a műszaki jellegű felsőoktatás megkezdéséhez szükséges professzionálisabb ismeretekig több szintű tudás igazolható és fejleszthető általa.
A Neumann Társaság nem csak az egyetemre készülők körében tartja fontosnak az ICDL-bizonyítványt, hiszen a diákok már a középiskola első éveiben is hasznát vehetik a profi digitális készségeknek. A társaság az év végéig tartó ICDL Kihívás! kampányával hívja fel a tinédzserkorúak figyelmét a vizsgázás előnyeire.