Nem ez az első eset, hogy a Meta cégcsoportba tartozó vállalkozás európai bírságot kap: a WhatsApp-ot tavaly szeptemberben 225 millió euróra büntették, amiért nem tett eleget a GDPR átláthatóságra vonatkozó követelményének, idén márciusban pedig a Facebook kapott 17 millió eurós bírságot, miután elmaradtak azok az intézkedések, amelyek révén azonnal be tudta volna mutatni az uniós felhasználók adatainak védelme érdekében alkalmazott biztonsági intézkedéseket.

 

Most az EDPB július 28-ai keltezésű, kötelező érvényű vitarendezési határozatát követően döntött Írország adatvédelmi hatósága (DPC) egy rekordösszegű, 405 millió eurós bírság kiszabásáról, miután az Instagram (Meta IE) nem tett eleget a GDPR átláthatóságra vonatkozó követelményének.

 

Influenszerek és adatvédelmi jogok

A döntést egy hivatalból indult vizsgálat előzte meg. Ebben az Instagram üzleti fiók funkcióját használó 13 és 17 éves kor közötti fiatalok e-mail-címeinek és/vagy telefonszámainak Instagram általi nyilvános közzététele, valamint személyes Instagram-fiókjaik alapértelmezés szerinti nyilvános beállítását vették górcső alá. A helytelen gyakorlat kialakulásában szerepet játszott a felhasználók motivációja, figyelmetlensége, tájékozatlansága is: sok fiatal képzeli el influenszerként a jövőjét, ezen a területen pedig a látogatottság üzleti érték, ami kiemelten fontossá teszi a profilstatisztikákhoz való hozzáférés lehetőségét. Az ilyen kimutatások megismerését az Instagram csak akkor engedi, ha a profil üzleti célúra van állítva, amely alapértelmezetten nyilvánosan megtekinthető. Ez a fiatalkorúak védelmére vonatkozó adatvédelmi elvárásokkal nem összeegyeztethető. 

 

„A bírság összege mellett a döntés azért is jelentős, mert a hatóság a fiatalkorúak személyes adatainak kezelésére vonatkozóan magasabb mércét állított fel, ezért az ilyen korosztályt megcélzó szolgáltatóknak további garanciákat kell beépíteniük a gyermekek védelme érdekében” – magyarázza dr. Orbán Zsombor, a Deloitte Legal technológia és adatvédelmi csoportjának vezetője.

 

Ez az EDPB első kötelező érvényű határozata, amely az uniós adatvédelmi jog egyik alapvető pillérével, az adatkezelés jogszerűségével foglalkozik. A dokumentumban kiemelt szerepet kap a szerződés teljesítése és a jogos érdek jogalapok alkalmazhatósága, miután a Meta IE erre a két jogalapra támaszkodott az Instagram üzleti fiókokat használó fiatalok e-mail-címeinek és/vagy telefonszámainak közzétételekor. Az EDPB megállapította, hogy a cég eljárása nem felelt meg a jogalap alkalmazásához szükséges követelményeknek. Ezzel korábbi állásfoglalása felülvizsgálatára utasította a DPC-t azzal érvelve, hogy az adatkezelés vagy szükségtelen volt, vagy ha szükséges is lett volna, nem teljesítette a jogos érdek megállapításához szükséges érdekmérlegelési tesztet. A fiatalok személyes adatainak jogalap nélkül, jogellenes kezelésére hivatkozva határozattervezetének módosítására utasította az ír hatóságot. És nem is érte be ennyivel: a GDPR adatkezelés jogszerűségére vonatkozó rendelkezéseinek megsértésére hivatkozva, valamint tekintettel a jogsértés jellegére, súlyosságára, valamint nagyszámú érintettre, hatékony, arányos és visszatartó erejű bírság kiszabására szólította fel a DPC-t.

 

Mi a tanulság?

Az eset jól szemlélteti, mennyire komolyan kell venni a GDPR követelményeit, milyen körültekintően kell meghatározni az adatkezelés jogalapját. „Megfelelő jogalap hiányában nem lesz jogszerű az adatkezelés, ezért amennyiben az adatkezelő a jogos érdek jogalapra támaszkodik adatkezelési műveletei során, megfontolandó érdekmérlegelési teszt tréningen vagy továbbképzésen részt venni. Ezeken túl az adatkezelési folyamatok és az egyéb dokumentációk rendszeres felülvizsgálata is elengedhetetlen” – hangsúlyozza dr. Albert Lili, a Deloitte Legal technológia és adatvédelmi csoportjának ügyvédje.