Az október 18-20-án megrendezett Infotér konferenciának – reflektálva a külvilágban zajló turbulens eseményekre – az élelmiszer- és energiaválság, a kiberbiztonság és a kibertérben is megőrzendő nemzeti szuverenitás voltak a kiemelt témái. A Microsoft évek óta az egyik fő támogatója a rendezvénynek, ahol az üzleti élet és a kormány döntéshozói közösen keresnek válaszokat korunk legnagyobb kihívásaira: idén egyebek mellett arra, hogy a technológia miként segíthet minimalizálni a jelenleg kibontakozó válság okozta károkat.

 

A konferencián felszólaló Szabó Péter, a Microsoft magyarországi vezetője nyitóelőadásában arról beszélt, hogy a jövő- és válságálló szervezeteknek elsősorban rugalmasaknak kell lenniük, és az adattechnológiára támaszkodva – még a jelenlegi, szélsőségesen bizonytalan helyzetben is – a lehető legpontosabb előrejelzésekkel kell rendelkezniük saját piacuk változásait illetően.

 

Szabó Péter elmondta: „A válságok arra tanítanak meg bennünket, hogy nemcsak a jólétünk függ a digitalizációtól, hanem az is, hogy mennyire vagyunk képesek felkészülni a kiszámíthatatlan helyzetekre. A felhőinfrastruktúrák olyan robosztus, ugyanakkor kimagaslóan rugalmas rendszerek, amelyek a legköltségtakarékosabb, a legkönnyebben menedzselhető, a legjobban skálázható és a legbiztonságosabb megoldást kínálják az alkalmazkodásra.” Hozzátette: „A méretgazdaságosságból származó előnyöket kihasználva egy olyan hatalmas felhőinfrastruktúra, mint amilyennel a Microsoft rendelkezik, a jelenlegi energiaválság kezeléséhez és a fenntartható működés kialakításához is hathatós segítséget nyújt a vállalatoknak.”

 

 

 

Varga Gábor, a Microsoft nemzeti technológiákért felelős vezetője, a „Kiberbiztonság, Kibervédelem és Kiberhadviselés” című panelbeszélgetés egyik résztvevője, vitaindító előadásában arról beszélt, hogy a kormányoknak az adatvédelemből és a kiberbiztonságból sem kell semmit feladniuk, ha az erőforrások rugalmas skálázhatóságát, a helytől és időtől független működést, a folyamatok irányíthatóságát és átláthatóságát biztosító felhőtechnológia mellett döntenek. „Az olyan, felhőből elérhető digitális közszolgáltatások, mint amilyen például a magyar EESZT – amellett, hogy növelik az állami adminisztráció hatékonyságát és a közszolgáltatásokba vetett állampolgári bizalmat –, lökést adnak a digitális írástudás elterjedésének, és ezzel megágyaznak még több piaci digitális szolgáltatás megjelenésének, végső soron pedig a teljes gazdaság digitális átalakulásának” – húzta alá Varga Gábor. A kormányzat által elvárt magas biztonsági követelményekről szólva elmondta: ”A Microsoft Cloud for Sovereignty egy olyan, a kormányok számára kifejlesztett felhőmegoldás, amely nemcsak a szokásos GDPR-megfelelést biztosítja, hanem teljes mértékben a kormányok kezébe hagyja a kontrolt a felhőbe feltöltött adatok felett, amelyeknek a fizikai tárolása is Európán belül marad. Mi több, a Microsoft Government Security Program (GSP) keretében, a kiberbiztonságért felelős állami szervezetek az Azure folyamataihoz és az operációs rendszerek forráskódjaihoz is hozzáférést kapnak. A programnak jelenleg több mint 45 ország a tagja.”

 

 

 

A felszólalók egyetértettek abban, hogy fel kell gyorsítani az adminisztrációt csökkentő, a korszerű 5G hálózatok és a jövőálló technológiák fejlesztését célzó projekteket, végre kell hajtani a digitális átalakulást a hazai agráriumban is, és ki kell dolgozni egy nemzeti űrstratégiát. A konferencián elhangzott: az infokommunikációs szektor az elmúlt évek válságai ellenére is fejlődött és egyre nagyobb szeletet hasít ki a magyar GDP-ből. Ennek az az oka, hogy a digitalizáció szinte minden területen eredményekkel, hatékonyságnövekedéssel, gyarapodással kecsegtet. Az elkövetkező időkben talán mindennél jobban szüksége lesz az országnak a technológiára és az azt munkába állítani tudók szakértelmére, hogy megőrizhessük az értékeinket, és átmenthessük a gazdaságunk versenyképességét a válságot követő időszakba.