Az ipari vállalatok több mint fele célul tűzte ki, hogy elérje a nettó zéró üvegházhatású-gázkibocsátást, ugyanakkor kevesebb mint egyharmaduk halad jó úton ahhoz, hogy el is érje ezt – derül ki a Schneider Electric és az Omdia közös kutatásából. A felmérés szerint az energiafelhasználás csökkentése áll leggyakrabban az ilyen kezdeményezések mögött, de a teljesítményük javítása és a költségcsökkentés is fontos motiváció a cégek számára.
Bár az ipari vállalatok ambiciózus fenntarthatósági célokat fogalmaznak meg, azok megvalósítása még nehézkesen megy – ez az egyik legfontosabb tanulsága a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat, valamint az Omdia technológiai kutató- és tanácsadó csoport közös felmérésének. A kutatásban részt vevők több mint fele (57%) a nettó zéró kibocsátás elérését tűzte ki célul az üvegházhatású gázok (ÜHG) kapcsán. Az ehhez szükséges, fenntarthatósági beruházások esetében az energiafogyasztás csökkentése a leggyakoribb ösztönző, de a vállalkozások 49 százaléka számít arra is, hogy általában javul a teljesítményük és költségmegtakarítást is elérhetnek a zöldebb működés révén.
A kutatásból ugyanakkor az is kiderült, hogy a válaszadók közel fele (48%) még nem indította el teljes mértékben az elhatározott fenntarthatósági kezdeményezéseket, és kevesebb mint egyharmaduk (30%) halad jó úton ahhoz, hogy elérje a károsanyag-kibocsátás visszafogására vonatkozó célkitűzéseit.
A technológia segíti a fenntarthatósági kezdeményezéseket
A kutatás – melynek során számos ágazatból több száz ipari vállalatot kérdeztek meg világszerte – kiderítette azt is, hogy a vezetők ezen iparágakban megértik, hogy milyen hasznos támogatást nyújthat a technológia a környezeti hatásuk mérésében és csökkentésében. Az ipari vállalatok számos megoldást vizsgálnak a fenntarthatóságuk javítására, akár közvetlenül, akár közvetve, és a következő öt technológiáról gondolják úgy, hogy ezek lesznek legnagyobb hatással a fenntarthatósági kezdeményezéseikre:
Ezeken a területeken már most is folynak beruházások. A válaszadók 54 százaléka már használja a digitális ikertechnológiát a létesítmények fenntarthatóságot szem előtt tartó (újra)tervezéséhez, és több mint 50 százalékuk azt jósolja, hogy három éven belül energiagazdálkodási és megújuló energiaforrásokat hasznosító rendszereket fog bevezetni.
A változás ösztönzése
Míg egyes kihívások technológiai jellegűek voltak, a kutatás arra is rávilágított, szervezeti akadályokat is le kell küzdeni a fenntarthatósági célok eléréséhez. A válaszadók közel egynegyede (23%) a konkurens prioritásokat nevezte meg problémaként, míg a kulturális változás 19 százalékuk számára jelent kihívást. Sokan megjegyezték azt is, hogy a fenntarthatósági kezdeményezések sikeréhez szükség van valakire a menedzsmentben, aki ezek mögé áll és ennek megfelelően a felmérésben részt vevő cégek 78 százalékánál már a felsővezetés egyik tagja felelős ezért a témáért.
"A feldolgozóipar egyre inkább megérti a fenntarthatósági és hatékonysági célok értékét. Ma már egyértelmű bizonyíték van arra, hogy az emberek és a bolygó megbecsülése nagyobb nyereséghez vezet. A változáshoz azonban a hagyományos gondolkodásmód átalakítására van szükség, a fenntarthatóságnak és a jólétnek a vállalati folyamatokban, a hardverek, szoftverek kiválasztásánál és a szervezeti kultúrában is központi szerepet kell játszania, hogy azonosítani lehessen a nem hatékony működést és a pazarlást. Innen indul az ipar következő generációja" – mutatott rá Barbara Frei, a Schneider Electric ipari automatizálásért felelős ügyvezető alelnöke.
Stratégiák a sikerhez
Ahhoz, hogy az ipari vállalatok elérjék fenntarthatósági céljaikat, világos stratégiára és az azt alátámasztó adatokra lesz szükségük. A technológia kulcsfontosságú tényező lesz, beleértve a jobb érzékelő és vizualizációs eszközöket a fenntarthatósági adatok rögzítéséhez és a használható következtetésekhez.
"Az ipari vállalatok számára óriási lehetőség kínálkozik. Sokuknak energiaigényes műveletekkel és hulladékkal kell megküzdeniük. A megújuló energiaforrások, az újrahasznosítás és a körkörös modellek kihasználása nemcsak a környezetnek kedvez, hanem jelentős megtérülést is biztosít. A fenntarthatósági kezdeményezéseik hatását bizonyító mérőszámokkal felvértezve a fenntarthatósági vezetők bevonhatják a dolgozókat a folyamatokba és igazolhatják a további beruházásokat - ez egy hasznos körforgás" – jelezte Alex West, az Omdia IoT és fenntarthatóság vezető elemzője.