A szellemi tulajdon védelme a digitális korban nemcsak a nagyvállalatok, vagy a kis- és középvállalkozások számára elengedhetetlen, de fontos a magánszemélyeknek is. Hazánkban a tavalyi évben szinte minden oltalmi forma bejelentéseinek száma nőtt az előző évekhez képest. A tendencia nemcsak a gazdaságra van jó hatással, de azt is mutatja, hogy a magyarországi szervezetek számára is egyre fontosabb a szellemi tulajdonuk megvédése. Ezzel egyidőben, míg a nemzetközi gazdaságban egyre nagyobb teret hódít az IP-tudatosság, hazánkban még mindig alacsony az olyan kutatás-fejlesztés és az innováció területére épülő oltalmak száma, mint a szabadalom vagy a használatiminta-oltalom.

 

Ma mintegy 80 országban érhető el a "kisszabadalomnak" is nevezett használatiminta-oltalom, amely közel ugyanazokat a jogokat nyújtja, mint egy szabadalom: kizárólagos jogot az oltalmazott megoldásra, miközben gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb megszerezni. A használatiminta-oltalom hazai sikertörténetei közé tartozik a Julius K-9 kutyahám. A tépőzáras, könnyen felszerelhető hámok feltalálója és a cég alapítója, Sebő Gyula számtalan használatiminta-oltalommal rendelkezik, a cég termékei pedig több mint 25 éve vannak a piacon.

 

 

Nemzetközi példák is akadnak szép számmal. Meglepő lehet, de a tisztítóeszközök piacán közismert Vileda GmbH például többségében használatiminta-oltalmi bejelentések segítségével védi monopoljogait. Szintén ennek az oltalmi formának köszönheti jogvédelmét a perui Grupo Qaira S.A.C. nevű perui vállalkozás megoldása is, amely drónra szerelt érzékelők segítségével méri a levegő minőségét. A találmányt a Szellemi Tulajdon Világnapján a környezetvédelemben betöltött fontos szerepe miatt ismerték el. A termékre nagy az érdeklődés az ipar más területeiről is, a használatiminta-oltalom pedig védi a cég szellemi tulajdon jogát, így kizárólag maga a cég döntheti el, milyen módon értékesíti az eszközt.

 

2021 végén Magyarországon mindössze 798 nemzeti használatiminta-oltalom volt hatályban, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (SZTNH) pedig évente körülbelül 210-220 bejelentés érkezik. "A hazai gazdasági, különösen a KFI szcénában – tehát az egyetemi, akadémiai világban, valamint a kis- és középvállalkozásokban – sokkal tudatosabban kell figyelni arra, hogy az oltalommal megszerzett monopoljog az újdonságok hasznosításának, a piaci részesedés növelésének, a nemzetközi piacra lépésnek vagy a gazdasági eredmények javításának fontos zálogává vált, főleg az elmúlt években" – mutatott rá Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.

 

A használatiminta-oltalom olyan találmányok védelmére lehet alkalmas, amelyek például csak rövid ideig maradnak kereskedelmi forgalomban, vagy már meglévő termékek kiegészítését, javítását teszik lehetővé. Egyértelmű előnye a szabadalmi bejelentéssel szemben az egyszerű adminisztráció és a rövid eljárási idő. Nem vonatkozik rá a szabadalmaknál kötelező 18 hónapos várakozás, továbbá a szabadalmi bejelentésekkel ellentétben a hivatal egy eljárási szakaszban intézi a teljes vizsgálatot. Az oltalomszerzés folyamata ennek köszönhetően lényegesen felgyorsul, így akár a kérelem benyújtásától számított 6 hónapon belül oltalmat lehet szerezni. A használatiminta-oltalom további előnye az alacsonyabb díjszabás a szabadalmi eljáráshoz képest – mind a bejelentési díj, mind az évenként fizetendő fenntartási díj esetében. Fontos különbség az is, hogy míg a szabadalom érvényességi ideje 20 év, addig a használatiminta-oltalmaké 10 év.

 

Ideális oltalmi forma lehet a használatiminta-oltalom akkor is, ha a bejelentő védettséget szeretne szerezni olyan termékre, berendezésre vagy rendszerre, amely a szabadalomhoz szükséges újdonság vagy feltalálói tevékenység kritériumainak nem felel meg. Ilyen esetben a korábbi szabadalmi bejelentéséből egy használatiminta-oltalmi bejelentés származtatható, vagyis a szabadalmi bejelentés átalakítható egy használatiminta-oltalmi bejelentéssé, így a találmány bejelentője anélkül élvezheti az oltalmazással járó előnyöket, hogy egy teljesen új beadványt kellene fogalmaznia.