A Stylers információ-technológiai cégcsoport szakértői megnézték, mely területeken a legnagyobb a verseny a munkaerőért, melyek lesznek a közeljövő sztárszakmái és hogyan válaszolhatnak a vállalkozások a toborzásban jelentkező kritikus kihívásokra – márpedig a digitalizáció számunkra ma már élet-halál kérdés.

 

A Grafton toborzócég 2022-es felmérése szerint az IT területen állást kereső szakemberek 64%-a csupán 3 héten belül eljut az ajánlatig potenciális jövőbeli munkáltatójával, ez a statisztika pedig hűen tükrözi, hogy milyen vadnyugati állapotok uralkodnak a hazai techpiacon. A digitális transzformáció, a szolgáltatások online térbe költöztetése, a kiberbiztonság, a tartós home office munkavégzés feltételeinek megteremtése mind-mind olyan égető feladat, melyeket a hazai cégek sem spórolhatnak el, azonban az ehhez szükséges szakértelem megszerzése hatalmas kihívást jelent. A szakadék jelentősége komoly összegekben is kifejezhető, hiszen már jelenleg is a digitális gazdaság adja a hazai GDP csaknem 20%-át, miközben az IT vezetők szerint az esetek közel kétharmadában éppen a szakemberhiány akadályozza az új technológiák bevezetését. De mégis milyen tudást keresnek és fizetnek meg leginkább a magyar vállalatok és milyen új sztárszakmák jelennek meg a közeljövőben?

 

 

2023-ban is kaszálnak a programozók, de egyre fontosabb az üzleti szemlélet

 

A tavalyi felmérések szerint a legkiemelkedőbb kompenzációra továbbra is a szoftverfejlesztők számíthatnak (Full-stack Developer: bruttó 1,5-2 millió forint, Java Developer: bruttó 1,3-1,9 millió forint), de a Software Architect pozícióban a bruttó 2 millió forintot is meghaladhatja a havi fizetések összege, világosan látszik tehát az óriási igény a programozók- és programtervezők iránt. Egyre nagyobb a kereslet ugyanakkor az üzleti IT területen jeleskedő szakemberek iránt, hiszen a Data Scientist és Data Engineer állásokat is hasonló juttatásokért töltik be, de a legtöbbet mégis a Cloud Architect-ek kereshetik a hazai piacon. Ezért a tudásért versenyez tehát a legtöbb vállalat jelenleg, ugyanakkor az is látszik, hogy egyre több társterületről kapcsolnak be munkaerőt a cégek annak érdekében, hogy enyhítsék a kompetenciahiányt, miközben egy-egy új szemléletű kolléga vagy látásmód üzleti szempontból is nagyon kifizetődő lehet a bátran kísérletező szervezetek számára.

 

„Érdemes a számok mögé nézni, ahol a fejlesztők iránti elképesztő munkaerőpiaci érdeklődés mellett azt is látjuk, hogy rohamosan törnek előre olyan területek, melyek néhány éve még nem is szerepeltek a vállalati zsargonban. Várhatóan ez a tendencia tovább fokozódik, így például egyre több cég fedezi majd fel és vezeti be a mindennapi működésbe az adatalapú-szemlélet, ehhez pedig olyan szakemberek kellenek, akik egyfajta „adatkommunikátorként” a technológia nyelvéről az üzleti területek számára is érthetővé és hasznossá teszik a számokat. Valószínűleg új szakmák nőnek ki a digitális marketing és a felhasználói élmény területén is, ahogy a szolgáltatások egyre nagyobb szelete kerül az online térbe, és mindezeket összefogja majd a mesterséges intelligencia, amely egyre inkább átszövi és átalakítja a legtöbb iparágat – így az MI-fejlesztők is felzárkóznak majd a legkeresettebb programozók közé” – mondja Gönczy Gábor, a Stylers ügyvezető-tulajdonosa. 

 

Van gyógyír a kritikus szakemberhiányra: kölcsönzés, átképzés és low-code 

 

Általánosságban is jellemző, hogy a jövő munkaerőpiacának sztárjai rugalmasak, agilisak, jó alkalmazódóképességgel rendelkeznek és több szerepkörben is képesek helytállni – így van ez az IT területén is. Habár egy jól átgondolt képzési rendszerrel a cégek sikeresen küzdhetnek a szakemberhiány ellen a már meglévő munkavállalók fejlesztésével, a speciális tudást, különböző programnyelvek ismeretét és több éves tapasztalatot igénylő feladatoknál természetesen ez az út nem járható. Megoldás azonban itt is van: egyre népszerűbb opció a projektalapon kölcsönzött fejlesztők bevonása (team augmentation), sőt, akár egész csapatok is csatlakozhatnak átmenetileg egy céghez, amíg felépítenek egy informatikai rendszert vagy összehoznak egy kulcsfontosságú digitális szolgáltatást vagy terméket. Ez egyébként az egyik fontos kihívást is kiiktatja az egyenletből, hiszen a legkelendőbb szakemberek a juttatások mellett a fejlődési lehetőséget, az új kihívásokat és izgalmas feladatokat is keresik, így a kölcsönzött csapatokat alkalmazó cégek motivált és maximálisan felkészült kollégákat kaphatnak egy számukra fontos digitális fejlesztés megvalósításához.

 

„Egy másik trend, amely rohamosan terjed, az erőforrások optimalizálásában jeleskedik: a low-code platformok előre programozott elemeket kínálnak a fejlesztőknek, akik így a junior munkaórákat megspórolhatják és a valóban szenior szintű, speciális tudást igénylő feladatokra fordíthatják az értékes idejüket. Napi szinten tapasztaljuk, hogy egy-egy ilyen megoldás milyen új dimenziókat nyithat meg egy vállalat életében, az így létrejövő üzleti alkalmazások pedig egy egész iparág vagy szélesebb közösség számára is hasznosulhatnak” – teszi hozzá Gönczy Gábor.