A háztartások médiafogyasztási szokásait és az azzal járó kiadásokat vizsgáló kutatás elsődleges célja az volt, hogy kiderítse, milyen típusú médiatermékekért szokott fizetni a lakosság, és ezek a kiadások milyen volument képviselnek a háztartások költségvetésében. A felmérés hiánypótlónak tekinthető, a hazai médiakutatások ugyanis általában a médiahasználati szokásokra, a preferált médiaeszközökre, a médiahasználat időtartamára kérdeznek rá, de a médiaköltések vizsgálatának nincs hagyománya.

 

Bár részleges adatok rendelkezésre állnak az NMHH és a KSH adatbázisaiban, de kimondottan ezt a területet megcélzó rendszeres kutatás eddig nem készült. Az online médiatér megerősödésével (és az offline média gyengülésével) azonban egyre gyakoribbá válik, hogy a fogyasztók a médiatermékekért közvetlenül az előállítóknak fizetnek.

 

A 2022 decemberében végzett kutatást ezerfős mintán végezték. A felmérés azt mutatja, hogy a háztartások médiaköltése átlagosan 18.140 forintot tesz ki egy hónapban. Az online médiatérben megvalósuló költések az összes kiadáson belül 60 százalékos súlyt képviselnek. Ha csak az eseti, közvetlenül a médiaszolgáltatókhoz kerülő költéseket vesszük alapul, akkor ez az arány még magasabb, 75 százalék. A médiaköltéseken belül a legnagyobb tételt az ún. technológiai transzferdíjak jelentik (az internet-, illetve a tévé-előfizetés), amelyeket viszont a műsorelosztó hálózatoknak fizetnek a fogyasztók. Az összes média jellegű költés 51 százalékát ezek a transzferdíjak teszik ki.

 

 

A háztartások 40 százaléka streamel pénzért

 

A tartalomgyártóknak fizetett díjak közül a filmes streamingcsatornákra fordított kiadások összege emelkedik ki, amely az összes médiára fordított kiadás 12 százalékát teszi ki. Az előfizetési adatok szerint a háztartások 40 százaléka fizet rendszeresen valamilyen nagyobb – külföldi – szolgáltató filmes streamingszolgáltatásért.

 

A nyomtatott sajtó költségei szintén az összes kiadás 12 százalékát fedik le. Ha a nyomtatott sajtóhoz számítjuk az online hírportáloknál a szöveges tartalmakra elköltött forintokat is, a háztartások együttesen (offline, online) a médiakiadásaik 18 százalékát fordítják ennek a szegmensnek a szolgáltatásaira. A nyomtatott lapok piacán a háztartások 60 százaléka fizet elő újságra vagy vásárol bizonyos gyakorisággal nyomtatott sajtóterméket. Az online hírportálok esetében pedig a háztartások 32 százaléka szokott egy-egy cikk elolvasásáért, vagy előfizetésként az internetes tartalmakért fizetni: 13 százalék rendszeresen, 19 százalék pedig alkalmanként.

 

A médiafogyasztás napi tíz órát is kitehet

 

Összességében a megkérdezettek 38 százaléka sokallja a médiaköltéseik nagyságát. Több mint felük (55%) szerint a költések összege mindent egybevetve reális, elfogadható, és vannak, akik szerint ezek az összegek nem is számottevők (7%). A jövőbeni kiadásokkal kapcsolatban kevesen tervezik, hogy a médiafogyasztásra fordított összegeken emeljenek (7%). A többség nem kíván a kiadásain változtatni (65%), ám vannak olyanok is, akik elképzelhetőnek tartják, hogy a jövőben csökkenteni fogják az ilyen típusú kiadásaikat (28%). Az inflációs nyomások a médiaszektorra is hatással vannak. A háztartások átlagosan öt százalékos díjemeléseket tudnának vállalni, ennél nagyobb mértékű áremelések már azzal a következménnyel járhatnak, hogy többen lemondanák valamelyik típusú médiafogyasztásukat.

 

Az NMHH által 2022-ben publikált éves Médiapiaci jelentés nagyon jelentős számokat mutat a napi időmérlegben a médiafogyasztással kapcsolatban. A különböző célkutatások és elektronikus közönségmérések eredményei szerint egy átlagfogyasztó:

• naponta 295 percet tévézik,

• naponta 204 percet internetezik,

• naponta 152 percet rádiózik és

• naponta 17 percet olvas nyomtatott sajtót.

 

Az adatok összességében azt mutatják, hogy az offline médiatermékek (nyomtatott sajtó, televízió, rádió) fogyasztása 464 percre rúg, ha mechanikusan összeadjuk a percadatokat. Ehhez képest az online médiafogyasztás már jóval csekélyebbnek mondható (204 perc). Önmagában ezek a percadatok nagyon magasak, hiszen még ha tekintettel vagyunk a lehetséges párhuzamos fogyasztásokra is, az átlagos egy főre vetített napi médiafogyasztás akár tíz órát is kitehet.