A K&H Csoport 2021 óta immár negyedszer mérte fel a hazai közepes és nagyvállalatok innovációs aktivitását. A kutatási eredményekből létrehozott K&H innovációs index 2022 második félévében némi csökkenést mutatva visszatért az egy évvel korábbi szintre. A felmérés szerint az utolsó félévben tovább csökkent a következő évre új terméket vagy szolgáltatás bevezetni tervező cégek aránya. A csökkenés a vállalatok minden szegmensét érinti. Mindez nem kicsit mond ellent annak, hogy a cégek egyébként innovatívnak gondolják magukat.

 

„A K&H innovációs index adataiból az derül ki, hogy érezhetően – 58 százalékról 70 százalékra – emelkedett azon cégek összesített aránya, amelyek magukat az átlagosnál innovatívabb vállalatnak gondolják vagy szerintük ők a szektorukban az egyik vezető innovátor cég” – mondja Németh Balázs, a K&H Csoport innovációs vezetője. Hozzáteszi: a felmérés szerint csupán a vállalatok ötödében jellemző a kockáztató menedzsmentstílus, a többség óvatos. „Ebben az önértékelésben nyilván szerepet játszik a megfelelési vágy. A cégvezetők tudják, hogy illene innovatívnak lenniük, de ennek az elvárásnak csak részben tudnak megfelelni” – vallja Németh Balázs.

 

Ahhoz azonban, hogy egy cég az innovációra koncentráljon, szükség van írott innovációs stratégiára is, amely tükrözi a hosszú távú elképzeléseket és az ahhoz vezető utat. Ugyanakkor a cégek kevesebb mint tizede számolt be arról, hogy kidolgoztak saját stratégiát az innovációra vagy beépítették azt üzleti stratégiájukba. Igazán csak a 4 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező vállalatok rendelkeznek ilyen tervvel, közülük is csak minden ötödik.

 

 

Önkép, valóság és némi borúlátás

 

„Világosan kimutatható, hogy azoknál a cégeknél magasabb az innovációs index, amelyek nemcsak vezető innovátor szerepet vállalnak, de rendelkeznek írott stratégiával és cégvezetés agilis vezetési stílust alkalmaz” – mondja Németh Balázs.

 

Innovációs szempontból 2022 második félévében jelentősen pesszimistábban látták a jövőt a vállalatok, mint hat hónappal korábban. A borúlátó gazdasági várakozásokat felerősíti az orosz-ukrán konfliktus következménye is, amely kimutathatóan lassítja a vállalatok innovációs menetrendjét.

 

Az innováció mozgatórugója

 

A cégek elsősorban azért vezetnek be újdonságokat, mert hatékonyabbá szeretnék tenni működésüket, amely képes a korábbiaknál gyorsabban reagálni a változásokra. Ugyancsak fontos motiváció, hogy a termékeik és szolgáltatásaik minőségét javítsák, illetve alkalmazkodjanak a vásárlók igényeihez. „Ezzel párhuzamosan két tendencia figyelhető meg” – hívja fel a figyelmet Németh Balázs. Az egyik, hogy 3 százalékponttal emelkedett az árbevétel-arányos innovációs költség, amely már 10 százalék fölé nőtt – ezzel az elmúlt két év legmagasabb értékét érte el. Az előző félévben mértnél többet költenek innovációra a közepes méretű; a közép-, illetve kelet-magyarországi; valamint a szolgáltatás ágazatban működő vállalatok.

 

A teljes kép korántsem rózsás: a vállalatok harmada azt jelezte, hogy az ágazatuk általában nem innovatív. A legtöbb cég pedig azért nem bizonyul innovatívnak, mert nem volt elegendő forrása fejlesztésre.

 

A K&H innovációs index módszertana

 

A K&H 2021 első féléve óta immár negyedszer készített átfogó felmérést a magyarországi közepes és nagyvállalatok körében az innovációról. Az adatgyűjtésre szeptember 22-e és október 14-e között került sor. 360 olyan közepes és nagyvállalat fenntarthatóságért felelős képviselőjét kérdezték meg telefonon, amelyek éves árbevétele meghaladja a 300 millió forintot és a nemzetgazdasági súlyuknak megfelelően szerepel benne minden ágazat, illetve régió. Az 52 kérdésből álló kérdéssorból összesen négy, úgynevezett kompozit alindexet hoztak létre, amelyek eltérő súllyal szerepelnek a főindexben.