Egyre többet hallunk a különböző adatszivárgásokról, ahol felhasználók tömegeinek adatai kerülnek illetéktelen kezekbe, a fake newsról és a deepfake-ről. Ezek a jelenségek jelentősen csökkentették az internethasználók bizalmát még a legalapvetőbb intézményekben is. A közösségi média felületek és a Web 2.0-án alapuló vállalkozások működése pedig felerősíti a szélsőséges reakciókat – leginkább a gyűlöletet – a kattintások, like-ok, vagy megosztások hajszolása érdekében. Mindezen jelenségek bizalmi válságot idéznek elő, melynek megoldására alkalmasak a blockchain és egyéb decentralizált technológiák.
„Ez a bizalmi válság nem csak a szabadon elérhető adatokra és információkra korlátozódik, hanem a mindennapi élet más területein is tetten érhető, így például a fogyasztói szokások változásában is. A tudatos vásárlók megkövetelik az átlátható, fenntartható és etikus működést és ehhez megbízható információforrásra van szükségük.” – mondta Marton Károly, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.
Egyre szélesebb körben válik elvárássá a vállalatokkal szemben a magas termékminőség, a környezetvédelmi, társadalmi és irányítással (ESG) kapcsolatos sztenderdeknek való megfelelés, valamint a munkavállalói jogok tiszteletben tartása - amennyiben a vállalat nem teljesíti ilyen jellegű kötelességeit, a fogyasztók elpártolnak tőle. Ezek alapján felmerül a kérdés, hogy a jelenleg használt technológiák mennyiben gátolják a bizalmi válság kialakulását? A felsorolt esetek inkább leépítik a bizalmat, mintsem hidat képeznének az érintett, vagy akár ellenérdekelt felek között. Ezen változtathat a blockchain és a Web 3.0.
A megosztott megoldások, rendszerek és üzleti modellek működésükből fakadóan képesek lehetnek hidat képezni a vállalatok és a szabályozók, a fogyasztóik, és versenytársaik között. Az ún. megmásíthatatlan igazságra való növekvő igény számos területen nyit teret a blockchain technológia alkalmazására: ilyenek például a digitális személyazonosság és digitális igazolványok, a mikrotranzakciók, a másokkal történő adatmegosztás, vagy az eredetiség és nyomon követés biztosítása.
Digitális személyazonosság: A különböző személyes adatok tárolása blokklánc alapú digitális pénztárcában lehetővé teszi az emberek számára a saját adataik feletti irányítást. Az emberek kiválaszthatják, hogy kivel, milyen célból, milyen időtartamra osztják meg megmásíthatatlan adataikat, ezáltal elkerülve az egy központi rendszer sérülékenyégében és célzott támadásában rejlő kockázatokat. A blockchain alapú személyi igazolvány leegyszerűsítheti a szerződések megkötését bármilyen online tranzakció esetén (pl. használt bútorok vásárlása, lakásbérlés vagy vásárlás) kiváltva akár a költséges közjegyzői hitelesítést is.
Digitális igazolvány: A blockchain segítségével digitálisan tárolhatók a különböző igazolványok, tanúsítványok központi adatbázis nélkül. Lehetséges az egyetemi diplomák, egészségügyi adatok (pl. leletek, oltási igazolások) vagy akár jogosítványok tárolása és megosztása azzal, akivel szeretnénk. A digitális diplomák segítségével például a munkáltató – a jelentkező beleegyezésével – egyszerűen ellenőrizheti a végzettséget igazoló dokumentumokat.
Mikrotranzakciók: A jelenlegi fizetési rendszerek nem teszik lehetővé a kisméretű tranzakciók profitábilis lebonyolítását. Sok esetben a tranzakció költsége nagyobb a tranzakció értékénél. A különböző blockchain megoldáson alapuló rendszerek lehetővé teszik a költséghatékony mikrotranzakciókat és kifizetéseket.
Másokkal történő adatmegosztás: A megosztott főkönyvi technológia (melyet talán helyesebb megosztott nyilvántartásnak nevezni) lehetővé teszi az adatok megosztását külső felekkel, akár versenytársakkal is a hatékonyság növelése érdekében. A teljes ellátási lánc átláthatósága a termelő vállalatok számára elengedhetetlen, mind a szabályozói elvárásoknak való megfelelés, mind a fogyasztói bizalom növelése érdekében. A vállalatoknak jelentős gondot okoz a fenntarthatósági jelentések elkészítésekor az értéklánc tagok kibocsátásának mérése és jelentése: a blockchain lehetővé teszi a kért adatok gyors és biztonságos megosztását, mely komoly költségcsökkentéssel és hatékonyságnövekedéssel jár.
Eredetiség és nyomon követés: A jelenleg vállalatokkal és beszerzési-elosztási hálózatokkal szemben tapasztalható bizalmi válság a fogyasztók márkáktól való elidegenedését hozza magával. A blokklánc biztosította eredetiség garancia és nyomon követés újra bizalmat adhat a fogyasztóknak az általuk kedvelt márka és termék iránt. Ennek segítségével látható például, hogy egy adott ruhanemű hol és milyen alapanyagokból készült, és azok honnan származnak – ez biztosítja a vevőt a minőségről.
„A blokklánc, decentralizáció, és különféle tokenek alapjaiban alakítják át az internet működését: a Web 2.0-t felváltja a Web 3.0. Az internet új korszakában az adatok feletti hatalom a platformszolgáltatóktól visszakerül a fogyasztók és felhasználók kezébe. A különböző tartalomszolgáltatók okosszerződéseken keresztül korlátozhatják a digitális tartalmak birtoklását, a felhasználók engedélyezhetik vagy korlátozhatják az adataikhoz való hozzáférést, megszabadulva a kéretlen levelek tömegeitől és az adataikkal való visszaélésektől. Az adatközpontokat felváltó technológiai újítás révén jelentősen csökkenhetnek az adatszivárgások, hiszen az összes adat nem egy központi helyen található. Összességében elmondható, hogy a blockchain és a decentralizált technológiák kedvező tulajdonságai révén a bizalom új alapokra helyezhető a digitális világban.” – mondta Doszpod Gergely, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának szenior tanácsadója.