A kutatásban résztvevő közel 250, döntően közép- és nagyvállalat csupán 41%-a számít a cége nettó árbevételének növekedésére – szemben a tavalyi 61%-kal. A kutatás résztvevőinek többsége úgy gondolja, hogy az év legtöbb fejtörést okozó problémái az infláció miatt megnövekedett bérköltségek és a magasabb működési költségek lesznek, amelyekre különböző stratégiák mentén terveznek reagálni.

 

A HR kérdéseket érintően sem optimisták a megkérdezett szakemberek. Beszédes, hogy míg tavaly a 89%-uk tervezett létszámbővítést, idén csak 34%-uk nyilatkozott így. A bérezés idén is munkaerőpiaci kulcskérdés: a dolgozói elvárások továbbra sem találkoznak a vállalatok által tervezett béremelések mértékével, ez a szakadék tavaly óta tovább nőtt. Jó hír viszont, hogy míg tavaly csak a cégek 83 százaléka akart emelni, ebben az évben gyakorlatilag mindenki (97%).

 

Vegyes üzleti kilátások

 

Idén a hazai vállalati szektor kevésbé optimista az üzleti teljesítményét illetően: míg tavaly a felmérésben résztvevők közel kétharmada számított a vállalatuk nettó árbevételének növekedésére, most csupán a 41%-uk – akiknek kicsivel több mint fele 4-10%-os nettó árbevétel növekedésre számít. Az optimistákhoz hasonló arányban vannak azok is (39%), akik stagnáló árbevétellel számolnak. Emellett azonban nőtt a borúsabban gondolkodók száma: míg 2022-ben a válaszadók 3%-a mondta azt, hogy az árbevétel csökkenésére számít, idén 10%-uk nyilatkozott így. A válaszadók tizede nem tudja, milyen elvárásokkal fusson neki 2023-nak.

 

Az ágazati számokból az látszik, hogy az IT-szektorban, a szolgáltatóközpontoknál és a szolgáltatóiparban az átlagnál többen számolnak 15% feletti növekedéssel.  

 

 

 

A kutatásban résztvevők pesszimizmusának legfőbb oka a jelenlegi globális és hazai gazdasági helyzet, hiszen jól láthatóan ezek a tényezők befolyásolják 2023-as várakozásaikat. A többségük szerint az év legnagyobb üzleti kihívása az infláció miatt megnövekedett bérköltségek és magasabb működési költségek lesznek – előbbit 71%-uk, utóbbit 61%-uk jelölte meg. Sokan tekintenek üzleti kihívásként a magasabb energiaköltségekre (43%) és a jelöltek elvesztésére a bérköltségek inflációja miatt (42%), de a jövedelmező árrés fenntartását is komoly kihívásként jelölték meg (40%).

 

Létszámleépítés nem, létszámstop inkább

 

A fenti kihívásokra – amelyek közül az öt legfontosabb a tavalyi felméréshez képest új fenyegetés – különböző módokon terveznek reagálni a vállalatok. A kárenyhítési tervek főként a munkaerő- és energiaköltségek optimalizálását célozzák. 62%-uk szerint a lehetséges recesszióra válaszul a cégük átalakítja a struktúrát és újraértékeli munkaerő-szükségletét. A válaszadók fele a működési költségeket vágja vissza, a vállalatok 48%-a befagyaszthatja a munkaerő-felvételt a kritikus időszakban, 35%-uk egyéb energiatakarékossági intézkedéseket vezet be, 14%-uk pedig több home office lehetőséget ajánl fel az irodai energiaköltségek csökkentése érdekében. A Randstad a négynapos munkahétről is megkérdezte a kutatásban résztvevő vállalatok képviselőit: összesen 17% tervezi tesztelni vagy bevezetni (teljesen vagy részlegesen) a munkavállalók munka-magánélet egyensúlyának javítása érdekében, ám a döntő többség, 83% kivitelezhetetlennek tartja azt saját szervezetében.

 

 

 

Bérkérdés: egyelőre az infláció vezet

 

Míg tavaly a felmérésben résztvevők 83%-a nyilatkozott tervezett fizetésemelésről, idén a megkérdezett cégek 97%-a tervezi a munkabérek megemelését. A cégek által tervezett fizetésemelések mértéke és a munkavállalók elvárásai azonban nem egyeznek. Az elmúlt hónapokban tapasztalható infláció, a megélhetési költségek rohamos emelkedése miatt a munkaadók többsége 6-15%-os emelést tervez (harmaduk 6-10%-os emelést, 42%-uk viszont 11-15%-os emelést). A Randstad Hungary social media felmérése szerint – amelyet több mint 400-an töltöttek ki – a munkavállalók közel háromnegyede viszont a 16-20%-os vagy ennél is magasabb arányú fizetésemelést tartja reálisnak.  Ilyen mértékű emeléssel azonban csak kevés munkaadó tervez. 20% felett a cégek alig 1 százaléka emel – ezek döntően az IT/telekommunikációs szektorból kerülnek ki –, holott a dolgozók 35 százaléka legalább ennyit szeretne kapni, minden nyolcadik cég emel 16% és 20% között, ez a dolgozók 37 százalékánál lenne elvárás. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a béremelést sok cég differenciáltan hajtja végre, ezzel a bérfelzárkóztatással csökkentve azt a szakadékot, amely az 1990-es évektől kezdve folyamatosan nőtt a menedzsment és szervezet alsóbb szintjein dolgozók fizetése között.

 

 

 

Mindezek mellett a cégek 43%-a ajánlott fel rendkívüli támogatást dolgozóinak, hogy segítsék az alkalmazottakat megbirkózni a megnövekedett megélhetési költségekkel. A válaszadó vezetők egyharmada egyszeri megélhetési hozzájárulással támogatta alkalmazottait, 23% az energiaköltségekhez, utazási költségekhez vagy egyéb napi kiadásokhoz járult hozzá, 12% havonta járult hozzá a dolgozók megélhetési költségeihez, és csupán 23% nem számolt be a fenti hozzájárulások alkalmazásáról.

 

A kutatásról

 

A „Randstad HR Trends 2023” kutatás közel 250, különböző iparágakban működő hazai vállalat felsővezetőinek megkérdezésével zajlott, 2022 decemberében és 2023 januárjában.

 

A válaszadókról:

 

● a 246 válaszadó közel fele HR vezető, harmaduk cégvezető vagy igazgató

● az 500 főnél többet foglalkoztató szervezetek a minta 25%-át képviselik, az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek a minta 25%-át képviselik, 14%-uk 51-100 főt, 21%-uk 101-250 főt, 14%-uk 251-500 főt foglalkoztat

● a kutatásban résztvevők 68%-a nemzetközi, 25%-a pedig országos méretű cég

● a leginkább képviselt ágazatok a feldolgozóipar, szolgáltatások, az FMCG, a BSS, valamint az IT & telekommunikáció, amelyek együttesen a minta 65%-át fedik le

 

A kutatás során a Randstad az Evalueserve globális piackutató és elemző céggel működött együtt (www.evalueserve.com).