Felkerült Magyarország az oktatási innovációk világtérképére! A Kreatív Partnerség Magyarország program itthonról egyelőre egyedüliként található meg a HundrED 100-as toplistáján. A rangsor a világ leginnovatívabb oktatási kezdeményezéseit mutatja be, olyanokat, amelyek mérések alapján is bizonyítottan eredményesek. A magyar program többek között azért is került kiválasztásra, mert a HundrED 2023 100-as toplistájának összeállítása során a tanárok szakmai fejlődését támogató és az ún. 21. századi kompetenciákat fejlesztő kezdeményezések kaptak kiemelt figyelmet.

 

A HundrED nevű nemzetközi kezdeményezés célja, hogy világszerte segítsék az innovatív, hatásos és látható eredményeket felmutató oktatási fejlesztéseket, és minél szélesebb körben be is mutassák azokat. Az idei százas toplistájuk összeállításához összesen mintegy 3000 oktatási projektből válogatták ki a legjobbakat, amelyek 108 országban közel 1,4 milliárd gyermeket értek el. 

 

 

A Kreatív Partnerség program azért jött létre, hogy teret biztosítson a kreatív pedagógiának a köznevelési intézményeken belül. A kezdeményezés Magyarországon 2015 óta van jelen, első és azóta is töretlenül működő helyszíne Pécs, ahol a T-Tudok szakemberei, a Pécsi Egyetem Művészeti Karának oktatói és hallgatói, valamint A Creativity, Culture and Education nemzetközi alapítvány együttműködésében, Pécs öt iskolájában indult el a program. A Pécsi Bártfa Utcai Általános iskola azóta már a program modellintézményévé nőtte ki magát. A program célja egyrészt a tanulók kreativitásának fejlesztése tanórai környezetben, tanulási teljesítményük növelése, másrészt a pedagógusok kreatív pedagógiai-módszertani eszköztárának bővítése, valamint a partnerségben részt vevő intézmények fenntartható fejlődésének biztosítása. 

 

A program reflektál arra a problémára, hogy az oktatás általános gyakorlatának középpontjában nem a tanuló áll, így nem képes bevonni, önbizalommal felruházni, valamint tanulni tanítani a diákokat. Ennek gyakori következménye az alacsony iskolai teljesítmény, a lemorzsolódás, és a korai iskolaelhagyás. 

 

A programban ezért kifejezetten tanuló- és tanulásközpontú oktatás zajlik, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy ebbe a tanulók jobban bevonhatók, ráadásul a résztvevő diákoknak gyorsan javul a magatartásuk és javulnak az eredményeik is. Ebben az oktatási modellben a gyerekek a mechanikus tudáselsajátítás helyett eljutnak odáig, hogy számottevő segítség nélkül, saját gondolkodási folyamataikra támaszkodva, saját logikai keretben tudják feldolgozni a tantervi ismereteket, vagy akár képessé válnak a már meglévő tudáskereteket is átrendezni.

 

„A Kreatív Partnerség céljainak középpontjában a kreatív szakemberek és iskolák közötti hosszú távú kapcsolat létrehozása áll. A program egy olyan pedagógiai megközelítést dolgozott ki – „jól működő osztályterem” elnevezéssel – amely a tanárokat osztálytermi munkájuk átalakítására bátorítja. A tanulás-tanítás átalakításához művészeti, kreatív alkotási folyamatokat vesznek alapul, ezeket csatornázzák be a tanórai és az iskolai életbe, illetve a szaktárgyi tanításhoz fűződő módszertani technikákat a művészeti gyakorlatból emelik át. Az osztályteremben és az iskolai terekben tanulókkal dolgozva a művész művész marad, a pedagógus pedig pedagógus. A program nem művészeti nevelést kínál: a Kreatív Partnerség program ugyanis arra készíti fel a művészeket, hogy úgy dolgozzanak a tanárokkal és a tanulókkal, hogy fenntartható változást érjenek el a tanárok addigi tanítási gyakorlatában, a tanulók addigi tanulási módjában, tanulás-felfogásában, illetve fejlesszék a program összes résztvevőjének kreativitását és kritikai gondolkodását” – mondta Németh Szilvia, a Kreatív Partnerség program vezetője. 

 

A HundrED zsűritagjai közül többen úgy vélik, ez a megközelítés markánsan hozzájárul a diákok sokszínűségének fejlesztéséhez. Egy kínai HundrED szakértő szerint, a diákok csapatmunkával kapcsolatos készségeinek és tapasztalatainak fejlesztése átvihető a kultúrák között, ráadásul a magyar gyakorlat innovatív tanácsokat kínál a felsőoktatási kurzusreformokkal kapcsolatban is. Más felkért értékelők pedig kiemelik, a művészetek bevonása az oktatási beavatkozások erőterébe, és felhasználása az osztályterem dinamikájának átalakítására a bevett oktatási gyakorlatok gyökeres megváltoztatásának motorja lehet.