A gyerekek médiafogyasztása – és ezen belül a tévénézés – fontos szerepet tölt be a jövő generációjának formálásában. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából 2022 őszén készült elemzésből kiderül: bár a tévé évről évre egyre kevesebb gyereket ért el egy átlagos napon, a nézett idő mégsem csökkent. Minden 18 év alatti korosztálynál megfigyelhető egyfajta specializálódás. A kutatás szerint a középiskolások tévéznek a legkevesebbet, az óvodás és kisiskolás korú gyerekek viszont naponta 3 óránál is hosszabb ideig ülnek a tévékészülék előtt.
Az NMHH megbízásából – a Nielsen Közönségmérés adatbázisa alapján – készült elemzés célja az volt, hogy részletesebben feltérképezze, a 2012 és 2021 közötti időszakban mikor, mennyi időt töltött a 18 év alatti korosztály tévénézéssel, és jellemzően egyedül vagy inkább társaságban ültek a képernyők előtt, és ilyenkor milyen műsorokat néztek.
Általánosságban elmondható, hogy a 18 év alattiak lényegesen kevesebb időt töltenek a tévé képernyője előtt, mint a felnőtt korosztály. Ez egyfelől az élethelyzetükből adódhat, másfelől pedig az általuk fogyasztható tévés tartalmak köre is korlátozottabb. A gyerekek napi átlagos aránya a tévéközönségen belül 15-18 százalékkal csökkent az elmúlt 10 évben, aminek oka feltehetően a médiafogyasztási szokásaik megváltozása, hiszen megjelent az okostévé, valamint a tévéhez csatlakoztatható digitális eszközök, és maga az internet-hozzáférés is tovább terjedt.
Meglepő az az adat, hogy este 10 órakor lényegében minden negyedik 4-7 éves gyerek még nézi a tévét, sőt még 23 órakor sem elhanyagolható a jelenlétük, miközben ebben az idősávban már igen sok csatornán 16, illetve 18 éven felülieknek ajánlott műsorokat sugároznak. A nézőszám a 8–12 évesek esetében 22 órakor is még 30 százalék volt, 23 órakor pedig a korcsoport tagjainak 14-16 százaléka ült még mindig a képernyők előtt.
A magányos tévénézésnél a rajzfilmek dominálnak
2021-re a 4-7 éves gyerekek műsorfogyasztásának legnagyobb részét – közel a felét – a rajzfilmek tették ki, a „magányos” tévénézésnél még inkább ez dominál. A 2-3. helyen stabilan a sorozatok és a vígjátékok álltak. A 8–12 évesek körében az általános szórakoztató csatornák a fiatalabbakhoz képest nagyobb arányt képviseltek a tévénézési időből, illetve ennél a korosztálynál már megjelenik a sport iránti érdeklődés is.
A 13–17 éves korosztály műsorfogyasztásának mintegy negyedét a sorozatokra fordította, de az animációk is egyre nagyobb arányt képviseltek. Szintén népszerűek a különböző vígjátékok és szórakoztató műsorok (vetélkedő, reality) is, különösen a társas tévézésnél. Összességében a műsorfogyasztás ebben a korosztályban már jóval sokszínűbb, vegyesebb, az egyes tematikák nagyobb figyelmet kaptak a kisebb gyerekekhez képest.