A benchmarking elve egyáltalán nem annyira új, mint gondolnánk, csak korábban ezt a versenytársak megfigyelésének nevezték (részletesen lásd: Business Online, 2000/03). Mindez szigorú titoktartás mellett zajlott, azzal a céllal, hogy a vállalatvezetés számára a versenytárs stratégiáiról információkat biztosítsanak. A következő fejlődési fázisban a benchmarkingot mint folyamatot definiálták, amely strukturált és ellenőrzött módon vizsgálja a termékeket, szolgáltatásokat és módszereket a vállalaton belül, a versenytársaknál és az iparágban. Először a saját vállalaton belüli folyamatokat elemzik, cél a lehetőségek minél optimálisabb kihasználása ez a belső benchmarking. Külső benchmarkingról akkor beszélhetünk, amikor a versenytársak kölcsönösen lehetővé teszik cégeik folyamatainak vizsgálatát. Az összehasonlító adatok segítségével a vállalat könnyebben határozhatja meg piaci pozícióját. Igaz, bizonyos szempontból kiszolgáltatottabbá válik, de ugyanez történik a partnerrel is. Az adatok sok esetben mérhetőek, ekkor gondos elemzések után konkrét számadatokat hasonlítanak össze. A Best Practice Benchmarking kiváló lehetőséget nyújt, hogy a cég a horizonton vagyis az iparágon túlra is kitekintsen. A folyamat idő- és költségigényes, a módszerek adaptációja esetenként nehézkes, másrészről olyan új ötletek és tapasztalatok gyűlnek össze, amelyek közvetlenül alkalmazhatók.
Szükségszerű változások
Az internet térhódításával, a piacok globálissá válásával a tradicionális benchmarking folyamata is megváltozott. Értelmetlen lenne csupán a korábbi versenytársakkal folytatott benchmarkingra hagyatkozni, hiszen a versenytársak bárhol lehetnek a világon. Az e-benchmarking kialakulása így szükségszerűnek tekinthető.
A benchmarkingprojektek három szakasza
1. Előkészítő szakasz
Célok, haszon
Projektteam
Költségvetés
Partnerek
Tervezés
Eszközök, módszerek
2. Adatgyűjtés
Gyűjtés
Dokumentálás
Kiértékelés
Prezentáció előkészítése
3. Megvalósítás
Prezentáció motiváció
Fejlődési lehetőségek
Optimalizációs intézkedések
Megvalósítás
Megvalósítás ellenőrzése
Az 1. ábrán jelzett három szakaszt tekintve az előkészítő fázis gyakorlatilag nem változik, az ott leírt feladatok nagyon hasonlóak a korábbiakhoz. Az igazi változás az adatgyűjtés és a megvalósítás során következik be. Az információfeldolgozás folyamata jelentősen felgyorsul, a kitekintés és az összehasonlítás valóban globális. Az információáramlás gyorsasága egyúttal lehetővé teszi a megvalósítás fázisának előbbre hozását is.
Példa egy lehetséges e-benchmarking folyamatra
1. A résztvevők letöltik a kérdőíveket az internetről. Megválaszolják a kérdéseket, és a webwn elküldik a megfelelő helyre. A résztvevők bárhol tartózkodhatnak a világon.
2. Az adatokat az internet segítségével eljuttatják egy marketing-tanácsadó cég szerverére.
3. A tanácsadócég összegyűjti és feldolgozza az adatokat.
4. A résztvevők késlekedés nélkül megkapják az eredményeket, hiszen online módon lekérdezhetik azokat.
5. Az optimalizációs intézkedések rögtön végrehajthatók.
E-benchmarkingcégek és -szövetségek
Az igény megjelenésével együtt létrejöttek az e-benchmarkingra szakosodott cégek, mint például a www.e-benchmarking.de német nyelvű oldal, ahol a szolgáltatások leírása mellett megtalálhatók az e-benchmarking elméleti részét taglaló oldalak is. Szintén benchmarkingra specializálódott a www.surgency.com, valamint a www.best-in-class.com. Államok számára (főként persze az USA tagállamaira gondolhatunk) kínál benchmarking-szolgáltatást a www.achieve.org. Az e-benchmarkinggal kapcsolatos hasznos információkat, valamint tanulmányokat és könyveket ajánl a www.benchmarkingreports.com, többnyire fizetség ellenében. A magyar nyelvű oldalakat illetően megtalálhatjuk például a Hungarian Productivity Center www.hpc.hu/bench.htm weblapját (ez azonban csupán a cég honlapja és a szolgáltatások leírása, szó sincs internet alapú benchmarkingról). Az interneten ugyanakkor az egyes iparágak által létrehozott benchmarkingszövetségek is fellelhetők. Csupán egy példa: az ASBA (Automotive Suppliers Benchmarking Association) lehetővé teszi tagjai számára az iparágon belüli információcserét.
Érdemes ellátogatni még a www.benchnet.com címre is, amely minden valószínűség szerint az e-piacterek mintájára jött létre. Ennek megfelelően csupán közvetítő, amely lehetőség kínál a vállalat és a benchmarking-szolgáltató találkozására, valamint arra is, hogy a tagvállalatok egymás közt információcserét folytathassanak. Számtalan témakörrel foglalkozik, például létesítménygazdálkodással, pénzügyekkel, minőségbiztosítással és marketinggel. Ehhez az oldalhoz kapcsolódik a www.industrymetrics.com is, amely online megkérdezéseket bonyolít le. (Mintegy 50 ország köztük Magyarország 2500 vállalata vesz részt rajta. Ám közelebbről megvizsgálva kiderül, hogy a kép csalóka: a legtöbb részt vevő vállalat székhelye az Egyesült Államokban van. Mindössze egy magyar céget találunk, a GE Lighting Tungsramot.)
Milyen előnyei lehetnek az e-benchmarkingnak? Nehéz megmondani, hogy a hagyományos projektekhez képest mekkora költségmegtakarítást lehet elérni, tekintve, hogy az internetes jelenlétnek és az e-benchmarkingnak is vannak költségei. Másrészről aligha lehet majd lemondani a hagyományos benchmarkingmódszerekről. Egy viszont biztos: az a cég, amelyik belép a globális internetes piacra, saját érdekében nem nélkülözheti az e-benchmarkingot.
Magyarországon az e-benchmarking fogalma még aligha ismert széles körben. Mint sok minden más, ez is fáziskéséssel kerül majd hozzánk, bár ezen a területen igazán még nem vagyunk lemaradva, hiszen e megoldás még az angolszász országokban is meglehetősen újnak számít.