Hogyan érinti a magyar vállalatokat az energiaválság? Mi lehet a megoldás az energiafüggőség csökkentésére? – a résztvevők ezekre a kérdésekre keresték a választ.

 

Dr. Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ- BusinessHungary) elnöke nyitotta meg az eseményt. Üdvözölte, hogy az aktuális kormányzatban az energiaszektor külön minisztériumot kapott, majd beszámolt arról, hogy a MGYOSZ-nak, mint a legnagyobb magyar vállalati érdekképviseletnek szintén kiemelten fontos, hogy a tagjaik milyen álláspontot képviselnek a kérdésben. Megosztotta egy friss kutatás eredményeit, mely azt vizsgálta, hogy milyen közép és hosszú távú tervekkel rendelkeznek a tagjaik, illetve tagszövetségeik az energiaválság hatásának csökkentésére. 

 

• Egyharmaduk a megújuló energiába

• egyötödük egyéb energiahatékonyság-növelő fejlesztésekbe tervez beruházni

• a cégek 20%-a pedig az energiafelhasználás optimalizálásával kíván javítani energiapiaci helyzetén 

• a földgáz kiváltására a vállalkozások több mint fele a megújuló energiahordozókat preferálja

• egytizedük pedig a saját kiserőmű beruházás mellett voksol

• Sajnálatos azonban, hogy a válaszadók 72%-a szerint egyáltalán nincs, vagy kis eséllyel lesz forrása arra, hogy komolyabb energetikai beruházást tudjon megvalósítani a közeljövőben. 

 

 

Dr. Futó Péter rámutatott arra, hogy a válság hazánkban is felgyorsítja az energiapiac átalakulását: mely során háttérbe kerül a fosszilis energia, és egyre nagyobb teret nyer a megújuló energia, és ez nemcsak környezeti szempontból, a klímaváltozás miatt lényeges, hanem az energiafüggőség csökkentése okán is. 

 

Dr. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, az MVM Zrt. korábbi elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy mi várható az elkövetkezendő évtizedben, illetve 2050-ig. 

 

2030-ig Magyarország fő célja az energiaszuverenitás elérése, amely az ország adottságainak figyelembevételével teljesíthető: a magyar energetikai stratégia az atom és a megújuló energia kettősségére épülő energiapolitikában látja a megoldást, a földgázról való leválás útját pedig az elektrifikációban. 

 

A közigazgatási államtitkár rámutatott arra, hogy hazánk jó irányba tart, köszönhetően az átgondolt és fenntarthatóságra törekvő energiapolitikai akciótervnek. Fel vannak készülve arra, hogy 2030-ra kb. 55%-kal növekszik a villamosenergia-felhasználás a mai fogyasztáshoz képest, és mivel a gazdaság növekedéséhez a folyamatos és biztonságos energiaellátás nélkülözhetetlen, így a megoldást a diverzifikációban látják. 

 

Ez azt jelenti, hogy Magyarországnak meg kell változtatnia az energiatermelés és beszerzés szerkezetét, a megújuló energiaforrások miatt jelentősen fejleszteni kell a villamosenergia hálózatot is. 

 

• Tovább nő a naperőművek, napelemes rendszerek száma

• korszerűsítik a Mátrai Erőművet

• felülvizsgálják a szélerőművek telepítésének szabályozását

• növelik a belföldi földgáztermelést

• vizsgálják a vízerőművek kiépítésének lehetőségét

• Paks II. mellett tervezik meghosszabbítani Paks I. üzemidejét is.

 

Az Energiaügyi Minisztérium szerint kulcsfontosságú a lakosság védelme, a vállalkozások és az önkormányzatok támogatása.