A koronavírus-járvány kimagasló fellendülést eredményezett az e-kereskedelem terén: 2021-ben a teljes európai e-commerce piac forgalma 16 százalékkal, 720 milliárd euróra emelkedett. A magyar piacot tekintve a Digitális Kereskedelmi Szövetség GKID által készített kutatása szerint hasonlóan látványos növekedésnek lehettünk tanúi. Míg 2014 és 2019 között az átlagos éves növekedés 16 százalék volt, addig 2020-ra több, mint 45 százalékkal emelkedett az online kiskereskedelmi forgalom, amelynek nagysága 2021 végére meghaladta az 1200 milliárd forintot.  A 6,5 millió felnőtt korú hazai internetező közül igen magas, 5,1 millió fő az online vásárlók aránya.

 

Az IVSZ a nemzetközi trendek alapján arra számít, hogy a pandémia után a hazai e-kereskedelem növekedésének a következő lökést a  BNPL (Buy Now, Pay Later; vedd most, fizess később) szolgáltatások elterjedése adhatja majd.

 

Mi az a BNPL? 

 

A BNPL-modell lehetővé teszi, hogy a vevők azonnali fizetés nélkül vásároljanak, majd egy meghatározott ütemterv szerint rendezzék a termék ellenértékének megfizetését. Fontos kiemelni, hogy a BNPL szolgáltatással kifizetett rendelések esetében a webáruházak tulajdonosai azonnal hozzájutnak a termékek ellenértékéhez, az összeg behajtásának kockázata a vedd most, fizess később szolgáltatókat terheli. Fogyasztói oldalról komoly előny, hogy míg az elbírálás átfutási ideje a BNPL szolgáltatások esetében 5-10 perc, a hagyományos áruhitel esetében több napot vagy több órát is igénybe vehet.

 

A szolgáltatók számos különböző konstrukciót kínálnak -a legelterjedtebb a részletfizetés, vagy a későbbi egy összegben történő visszafizetés (általában néhány héten belül). A BNPL által biztosított rugalmasság és kényelem miatt a népszerűsége világszerte rohamosan növekszik. 

 

 

Hogyan segítheti a BNPL az e-kereskedelmet?

 

A GKID közelmúltban végzett piackutatásai alapján itthon tízből négy aktív internetes vásárló nyitott az olyan finanszírozási szolgáltatásra, melynek részeként pluszköltség nélkül tudnának műszaki, illetve egyéb tartós fogyasztási cikkeket online vásárolni halasztott, több, egyenlő részletben történő fizetéssel. Ennél is magasabb, 50 százalék feletti a késleltetett fizetési megoldások elfogadottsága online megrendelt szolgáltatások (például orvosi vizsgálat, belépőjegy-vásárlás, szállásfoglalás) esetében. “Fontos kiemelni, hogy míg a hagyományos hitelkonstrukciókkal szemben a fiatalabb vásárlók elutasítók, addig a vásárlási folyamatba teljesen belesimuló, “pár kattintásos” BNPL megoldásokra kifejezetten nyitottak” – mondta el Madar Norbert, a DKSZ társalapítója, a GKID piackutató vezető tanácsadója az újnak számító fizetési megoldások hazai fogadtatásáról.

 

Azzal, hogy az áruházak a BNPL formájában korszerű fizetési eszközt és nagyobb fizetési szabadságot nyújtanak, a nemzetközi tapasztalatok szerint az átlagos rendelési érték akár 45 százalékkal növekedhet – a webshopok konverziós arányát pedig átlagosan 35 százalékát emeli. A Guidance kutatása szerint az ilyen fizetési megoldást alkalmazó online shopokban mindössze 5,4 százalékra csökken az átlagos visszaküldési arány az iparági 20 százalékhoz képest. 

 

Az Adobe Analytics legfrissebb amerikai kutatása azt mutatja, hogy az elmúlt évben a megélhetési válság hatására egyértelműen emelkedett a vedd most, fizess később szolgáltatások használata – méghozzá főként az élelmiszereket és lakberendezési cikkeket vásárlók körében. Ez nem meglepő, hiszen a jelenlegi gazdasági bizonytalanság és az infláció arra készteti a fogyasztókat, hogy a vásárlások kifizetését késleltessék. 2023 első két hónapjában az online élelmiszerboltok azt tapasztalták, hogy a BNPL megrendelések aránya 40 százalékkal nőtt, míg a lakberendezési cikkeké 38 százalékkal.

 

“Mivel csak néhány hónapja jelentek meg az első szolgáltatók, a magyar felhasználók körében még nem túl ismertek a BNPL-szolgáltatások, de az IVSZ szerint az elkövetkező években jelentős hatást gyakorolnak majd a fintech szektor fejlődésére és a hazai e-kereskedelemre – különösen a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági klímában. Fontosnak tartjuk, hogy a szolgáltatók és kereskedők már a “vedd most, fizess később” szolgáltatások bevezetésekor fordítsanak minél nagyobb figyelmet a felhasználók edukációjára, hogy elejét vehessük annak, hogy a BNPL esetében is hasonló stigma alakuljon ki, amely tapasztalataink szerint Magyarországon a hitelezés kapcsán még mindig jelen van” – kommentálta az IVSZ várakozásait Tajthy Krisztina, a szövetség főtitkára.

 

Online boltok felé tereli a vásárlókat

 

Az élelmiszervásárlások esetében a megnövekedett BNPL használat azt mutatja, hogy a vásárlók egyszerre több mindent vesznek online, hogy kihasználják a speciális promóciókat és feltöltsék az alapvető élelmiszerkészleteiket – így rugalmasabban tudják kezelni a megélhetési kiadásokat. A lakberendezési cikkek vásárlásának erőteljes online növekedése várhatóan elősegíti a BNPL elterjedését, tekintettel a magasabb árakra ebben a kategóriában. 

 

Az Adobe Analytics szerint 2022-ben a BNPL-t használó online vásárlások aránya 14 százalékkal nőtt az előző évhez képest, a BNPL-ből származó bevétel pedig 27 százalékkal emelkedett. Mindez azt jelzi, hogy a fogyasztók a BNPL-t több tranzakció során alkalmazzák, viszont alacsonyabb összegű vásárlásokra használják fel.

 

A legnagyobb külföldi BNPL szolgáltatók közé tartozik a Klarna, az Affirm, illetve az Afterpay, de nyújt ilyen szolgáltatásokat a PayPal, a Mastercard, a Revolut, a napokban pedig az Apple is bejelentette az iPhone-okon és iPadeken használható Apple Pay Later szolgáltatásának amerikai indulását. Magyarországon tavaly jelentek meg az első BNPL-szolgáltatók, a lakossági ügyfeleket célzó IzzyPay, illetve a B2B modellben működő PastPay, valamint a visszatérő vásárlók számának növelését célzó kereskedői sajátmárkás részletfizetést biztosító InstaCash.