Az új, NIS2 néven ismert irányelv a 2016-os hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló NIS irányelvet váltja fel. Az eredeti NIS hatálybalépése óta Európa-szerte felgyorsult a digitalizáció, és a kibertámadások gyakorisága is jelentősen megnövekedett. Az új irányelv célja a legújabb kiberbiztonsági kihívások kezelése és az uniós szervezetek kibervédelmi helyzetének javítása. Az általános adatvédelmi rendelethez (GDPR) hasonlóan az új irányelv hatásai valószínűleg az EU határain kívül is érezhetőek lesznek.

 

Milyen új fenyegetésekkel foglalkozik az irányelv?

 

Az egyik legkomolyabb kiberfenyegetés, amivel a szervezeteknek szembe kell nézniük, az ellátási láncot érő támadások. Ugyanis a digitális ellátási láncok számos, a szervezet hálózatához hozzáférést biztosító pontot is magukban foglalhatnak. Hiába megbízható egy szervezet belső kiberbiztonsága, ha egy beszállító utat nyit a támadóknak.

 

A NIS2 az Európai Unióban elsőként foglalkozik az ellátási lánc kiberbiztonságával. Az irányelv jelentős újítása, hogy a szervezeteknek nemcsak saját digitális infrastruktúrájuk, hanem a velük kapcsolatban álló tágabb ökoszisztéma magas szintű védelmét is biztosítaniuk kell.

 

A NIS2 által kezelt új kockázatok közé tartozik még az 5G technológia biztonsága, valamint a COVID-19 világjárvány okozta gyors digitalizációhoz és felhőmigrációhoz kapcsolódó kockázatok.

 

 

 

Melyek a NIS2 legfontosabb rendelkezései?

 

Az irányelv célja biztosítani a tagállamok számára, hogy nagyobb rugalmassággal reagálhassanak a kiberbiztonsági incidensekre és magasabb szintű védelmmel láthassák el a kritikus infrastruktúrákat. Szabályozza az érintett szervezeteknél szükséges kiberbiztonsági intézkedéseket és a jelentéstételi kötelezettségeket. A NIS2 idén januárban lépett hatályba, de az EU tagállamainak 2024. október 17-ig kell nemzeti jogszabályként végrehajtaniuk az intézkedéseket. Bizonyos részletekről a tagállamok maguk dönthetnek, így a nemzeti szabályozások és végrehajtások között lesznek különbségek. A hangsúlyos területek azonban az egész EU-ban egységesek.

 

Fontos változás az új irányelvben, hogy jelentős mértékben kiterjeszti a hatályát a kritikusnak ítélt ágazatokra: beleértve az energiát, a közlekedést, a banki és pénzügyi ágazatot, az egészségügyet, a digitális infrastruktúra területeit és a közigazgatást. Az érintett ágazatokon belül minden közepes-, és nagyvállalatnak meg kell felelnie a szabályozásnak. A közepes méretű vállalatok esetében a küszöbérték 50 alkalmazott és 10 000 000 eurót meghaladó éves árbevétel.

 

Mi a tét?

 

A szervezeteknek nagy figyelmet kell fordítaniuk a NIS2 követelményeire, mivel ennek elmulasztása jelentős bírságokat vonhat maga után, amelyek összege akár 10 millió euróig, vagy a szervezet teljes forgalmának 2 százalékáig terjedhet attól függően, hogy melyik a magasabb összeg. A jogi következmények mellett egyéb pénzügyi költségekkel, valamint az ügyfelekkel szembeni hírnévvesztéssel is szembe kell nézniük a szervezeteknek.

 

A kiberbiztonsági incidens által érintett szervezeteknek 24 órájuk áll majd rendelkezésre, hogy az incidensről az első értesítést, majd legkésőbb 72 órán belül hivatalos incidensjelentést tegyenek, és legkésőbb az incidenst követő egy hónapon belül zárójelentést nyújtsanak be.

 

Hogyan érdemes felkészülni a NIS2-re?

 

Annak érdekében, hogy a szervezetek megfeleljenek a gyorsjelentési kötelezettségnek és elkerüljék a bírságokat, elsőként elemezniük kell kibervédelmi helyzetüket és gondoskodniuk kell a digitális ökoszisztéma teljes átláthatóságáról. Csendes Balázs, a BlueVoyant kelet-közép-európai, valamint a közel-keleti térségekért felelős értékesítési igazgatója és Dan Vasile, a BlueVoyant stratégiai fejlesztésért felelős alelnöke az alábbi lépéseket javasolja, nem csupán a NIS2 irányelv hatálya alá tartozó vállalatoknak:

• A szervezetek kísérjék folyamatos figyelemmel a belső és külső hálózatokat, hogy gyorsan azonosítani, validálni és rangsorolni tudják a kockázatokat, valamint adott esetben orvosolni tudják a kiberbiztonsági problémákat. Az olyan támadások, mint a zsarolóprogramok és a rosszindulatú szoftverek, gyors reagálást igényelnek. Minden héten új nulladik napi sebezhetőségeket jelentenek be, és a kiberbűnözők a korábbinál gyorsabban használják ki a kapcsolódó veszélyforrásokat.

• Az ellátási láncok esetében a szervezeteknek érdemes megvizsgálnia, hogy milyen szállítókkal, beszállítókkal és más harmadik felekkel állnak kapcsolatban és azok milyen hálózati és adathozzáféréssel rendelkeznek.

• A kiberbiztonsági kihívások kezelésére stratégia létrehozása szükséges, melynek része a szervezet ellátási láncának folyamatos figyelemmel kísérése a kritikus hibák – például a javítatlan rendszerek vagy az IT-higiéniai problémák –  azonosítása, priorizálása és orvoslása. A harmadik felek kockázatainak kezelése időigényes és költséges lehet, ezért a szervezeteknek érdemes megfontolniuk, hogy a tevékenységeket kiszervezzék egy olyan partnerhez, aki hatékonyan képes a szervezet nevében együttműködni a harmadik felekkel.

• Fontos a kollégák rendszeres képzése és tesztelése a legújabb fenyegetések kapcsán. A social engineering támadások – mint például az adathalászat – azért működnek, mert azok a technológiai rendszerek helyett az alkalmazottakat támadják. 

• A szervezeteknek a személyazonosság-, és hozzáférés-kezeléssel is aktívan foglalkozniuk kell, például hogy a harmadik felek, alvállalkozók és alkalmazottak csak a feladataik ellátásához feltétlenül szükséges adatokhoz férjenek hozzá.

 

Sok vállalat még mindig küzd a megfelelő irányelvek, eljárások és technológiák bevezetésével. A NIS2 most ösztönzést nyújthat a szervezetek számára, hogy megvizsgálják kibervédelmi helyzetüket, hogy ne csak megfeleljenek az új jogszabályoknak, de képesek legyenek megelőzni és minimalizálni a kiberbiztonság megsértésének negatív hatásait.