A globális gazdasági helyzet egyre szigorúbbá vált az utóbbi időben, erre válaszul sok vállalat korlátozta a távmunkát, és szigorított a home office szabályokon. Számos vállalat például legalább három vagy akár négy kötelező irodai napot írt elő az utóbbi időszakban. Azért fontos erre a folyamatra figyelni, mert az alkalmazottak kicsit több mint kétharmada a rugalmasságot nevezi meg legfőbb motiváló tényezőnek a munkájával kapcsolatban. Így azok a vállalatok, amelyek nem kínálnak megfelelő hibrid munkamodellt, azt kockáztatják, hogy értékes tehetségeket vesztenek el és lemaradnak a HR versenyben.

 

Többek között ezt a jelenséget vette górcső alá HFS Research és a Unisys közös kutatása a hibrid munkakörnyezetetről, vizsgálva mindezt elsősorban azokban az esetekben, amikor az alkalmazottak alapvetően távolról dolgoznak, és hetente egy-két napot töltenek az irodában. Az elemzésbe az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Németországban és Ausztráliában 2000, legalább 500 millió dollár bevétellel rendelkező vállalatnál dolgozó válaszadót vontak be.

 

Eltérések a munkáltatók és a munkavállalók véleménye között

 

A kutatás megerősíti a hibrid munka eltérő megítélését a munkaadói és munkavállalói oldalon. Míg a munkavállalók körében, 49% tartja "nagyon hatékonynak" ezt a modellt, addig a munkaadóknak mindössze 33%-a. A hibrid munka dolgozói népszerűségét támasztja alá, hogy az alkalmazottak 89%-a legalább annyira vagy még inkább elkötelezett munkahelye iránt, mint hat hónappal a megkérdezés előtt. Bár a munkáltatók is egyre jobban elfogadják a hibrid munka előnyeit, bőven van még lehetőség a fejlődésre, mivel a vezetők mindössze 26%-a alakította – saját bevallása szerint – vezetési stílusát kifejezetten a hibrid munkához.

 

Más eltérések is mutatkoznak a munkáltatók és a munkavállalók vélekedése között. A munkaadók úgy vélik, hogy az alkalmazottak kevésbé elkötelezettek munkahelyük iránt a hibrid környezetben, elsősorban azért, mert így dolgozva könnyebb más állást keresni. Az alkalmazottak viszont a menedzsmenttel és a vezetéssel való megfelelő kapcsolattartás hiányát említik a csekélyebb elkötelezettség legfőbb okaként. További eltérés, hogy míg a dolgozók a „kevesebb értelmetlen meetinget” említik szignifikánsan többen az ideális hibrid munkakörnyezet fő feltételeként, addig a munkaadók a „proaktív, spontán ötletelést” tartanák fontosabbnak.

 

 

Öt ajánlás a munkáltatóknak

 

A kutatás rámutat azokra a kulcsfontosságú lépésekre, amelyeket a munkáltatók megtehetnek egy ideális hibrid munkakörnyezet kialakítása érdekében.

1. Használják a hibrid munkavégzésben rejlő rugalmasságot motivációs eszközként: az alkalmazottak 87%-a nagyon vagy valamelyest hatékonynak tartja a hibrid modelleket, 67%-uk pedig a munka és magánélet közötti egyensúlyt javító rugalmasságot tartja a teljesítményét befolyásoló legfontosabb tényezőnek.

 

2. Aknázzák ki a technológiában rejlő előnyöket: az elkötelezett alkalmazottak 62%-a rendkívül motiválónak tartja a megfelelő informatikai környezetet. Jó példa erre a „Workplace-as-a-Service” szolgáltatás, ahol egy vállalat a felhőben hozza létre munkatársai számára a digitális munkakörnyezetet, beleértve az összes szükséges szoftver telepítését, konfigurálását, üzemeltetését és támogatását. A munkaadóknak érdemes figyelembe kell venniük a generációs különbségeket is a technológiai preferenciákban. A millenniumi nemzedék tagjai például (a 26-45 évesek) sokkal nagyobb értéket látnak a chatbotokban, a viselhető eszközökben és a virtuális táblákban, mint a Z generációs kollégák (25 évnél fiatalabbak). Más megoldások, például az automatizálási eszközök, minden korcsoportban általánosan népszerűek.

 

3. Biztosítsanak zökkenőmentes informatikai támogatást az állásidő minimalizálása érdekében: az alkalmazottak 49%-a heti egy-öt órát veszteget el az IT-problémák kezelésével. Noha fontos számukra az adatvédelem, 92%-uk hajlandó megosztani eszközeik és alkalmazásaik teljesítményadatait a gyorsabb és hatékonyabb támogatás érdekében. Fontos azonban megjegyezni, hogy nem akarnak bossware-t, vagyis alkalmazottfigyelő szoftvert. Ezeket a programokat a munkáltatók arra használják, hogy nyomon kövessék és figyelemmel kísérjék a dolgozók tevékenységét munkaidőben a termelékenység biztosítása érdekében – például a billentyűleütések, az egérmozgások, az e-mailek, a csevegőüzenetek, a böngészési előzmények és a képernyőképek nyomon követésével.

 

4. Olyan IT-biztonsági kereteket hozzanak létre, amely nem akadályozza az együttműködést és a termelékenységet: az alkalmazottak 33%-a számol be arról, hogy a munkájukat, szabadságukat túlzottan korlátozó IT-biztonsági szabályok és eljárások negatívan befolyásolják a munkájukat. A munkaadóknak alkalmazkodniuk kell a hibrid munkavállalók igényeihez, miközben a termelékenység akadályozása nélkül kezelik a kibertámadások kockázatait.

 

5. Fektessenek be a munkavállalói élményt (employee, experience, EX) javító programokba, például jutalmazási szisztémák kidolgozásába vagy közösségi alkalmak biztosítására, hogy növeljék a dolgozók elkötelezettségét. Minél régebb óta foglalkozik tudatosan egy vállalat a munkavállalói élménnyel, annál nagyobb a hatása. A már jó ideje futó, érettebb programok esetében a munkáltatók 74%-a számolt be dolgozói fokozódó elkötelezettségről, míg a kevésbé bejáratott és új programok esetében 59%-os, illetve 24%-os növekedésről számoltak be.

 

"Kutatásunk rávilágít, hogy mennyire fontos lehet a jól optimalizált hibrid munkakörnyezet és arra is, hogy mennyire meghatározó mindebben a technológia” – mondta el Weston Morris, a Unisys Digital Workplace Solutions stratégiai igazgatója. Hozzátette: „Az Unisysnél nem csak arra törekszünk, hogy ideális hibrid munkakörnyezetet biztosítsunk saját munkatársainknak, így a budapesti központunk alkalmazottainak is, hanem arra is, hogy ügyfeleink számára is biztosítsuk a megfelelő technológiai eszközöket, például Workplace-as-a-Service szolgáltatásunkat ahhoz, hogy sikeresek legyenek ebben az új környezetben.”