A streaming- és videómegosztó platformok megjelenése, valamint a fogyasztói szokások változásai fokozatosan háttérbe szorították azokat a televíziós műsorokat, melyek a kultúra és műveltség klasszikus fogalomkörébe sorolhatók. Nagy kérdés napjainkban, hogy a klasszikus értelemben vett kulturális tartalmak jelen vannak-e a televíziós műsorkínálatban. A közszolgálati csatornák betöltik-e azon szerepüket, hogy a tömegtájékoztatás mellett a kultúrát is minél nagyobb mértékben közvetítsék a nézők felé? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából a Nielsen Közönségmérés Kft. által készített kutatás.
A 2022 decemberében elkészült tanulmány szerint a 2017 és 2021 között a kultúra és műveltség klasszikus fogalomkörébe sorolható műsorok aránya viszonylag stabilnak mondható a teljes műsorstruktúrán belül. A közmédiát is magában foglaló teljes televíziós kínálatból egyenként 9-10 százalékos arányban részesedtek a mozifilmek, a szórakoztató műsorok és a művelődéssel, tudománnyal kapcsolatos adások. A műsoridő legnagyobb, 28-30 százalékos részét a „Nem zenés fikcióba” tartozó műsorok – többségében sorozatok tették ki, a sugárzási idő mintegy negyedét pedig a jellemzően reklámokat és műsorajánlókat tartalmazó „Egyéb műsorok” alkották.
A tanulmány eredményei szerint az MTVA csoport műsorkínálatában a teljes piac átlagához képest kétszer nagyobb arányban szerepeltek ismeretterjesztő/kulturális tematikájú műsorok.
Míg a többségében kereskedelmi csatornákat tartalmazó összpiaci átlagban a dokumentumfilmek és a tudományos ismeretterjesztők tették ki a „művészet-tudomány-kultúra” műsortípus nagy részét, addig a közszolgálati csatornákon az egyéb kulturális alkategóriák (pl. komolyzenei és világzenei műsorok, TV-filmek, színházi közvetítések, irodalmi művek előadásai, művészfilmek és történelmi kosztümös filmek) is hangsúlyosabb szerepet kaptak a vizsgált években.
Műsorfogyasztási oldalról jelentős különbségek rajzolódtak ki a teljes és a kizárólag közszolgálati csatornákra szűkített műsorfogyasztás terén. Míg a Nielsen által műsorcím szinten mért összes csatornán a teljes fogyasztási idő legnagyobb részét a nem zenés fikciók, reklámok/műsorajánlók és a mozifilmek tették ki, addig az MTVA csatornáin sokkal széleskörűbben alakult a fogyasztás. A közszolgálati csatornákon – a sportműsorok és a nem zenés fikciók után – a harmadik legnagyobb arányt a művészet–tudomány–kultúra tematikájú műsorok képviselték.
Az NMHH által meghatározott kulturális altípusok közül a filmdrámák, a tudományos ismeretterjesztő filmek és a dokumentumfilmek vitték el a figyelem döntő részét az összpiaci és az MTVA-ra szűkített fogyasztáson belül is, bár ez utóbbinál a „művészeti–tudományos–kulturális hírek”, a cigányzene és a TV-filmek is előtérbe kerültek.