2500 milliárd forint összbevétel, 12 százalékos teherforgalom növekedés a közutakon, egyre több környezetbarát tehergépjármű, az M1 a legforgalmasabb út, az M0 déli, M5 és M4 közötti szektora a legforgalmasabb szakasz, a magyar közúti fuvarozók száma stagnál, de kétszer annyi a török felségjelzésű teherautó, mint az induláskor – csak néhány érdekesség a 10 éves útdíj statisztikáiból.
2013. július 1-én vezette be Magyarország a használatarányos útdíjrendszert, hogy biztosítsa az úthálózat fejlesztésének és működtetésének finanszírozását. A 3,5 tonnánál nehezebb járműveknek a megtett kilométerek, illetve a kibocsátott szennyezés alapján kell fizetniük az autópályák, első- és másodrendű főutak, egyéb útszakaszok használatáért.
Az i-Cell által fejlesztett HU-GO elektronikus útdíjrendszer díjköteles hálózata induláskor 6500 kilométer volt, az infrastruktúra fejlődésével jelenleg meghaladja a 7300 kilométert. Hivatalos statisztikák szerint 10 év alatt megközelítőleg 2500 milliárd forint bevételre tett szert az állam az útdíjakból. Tavaly 430 ezer jármű 355 milliárd forintot fizetett az úthasználatért, tíz éve ez az arány 380 ezer és 163 milliárd forint volt, vagyis mintegy 12 százalékkal nőtt a közúti fuvarozás mértéke.
A hivatalos adatokból az is kiderül, hogy egyre kevesebb környezetszennyező tehergépjármű használja az utakat. Csak az elmúlt öt évben a legmagasabb (leginkább környezetbarát), E6 kategóriába sorolt járművek száma két és félszeresére nőtt, míg az E5 kategóriájúak 42 százalékot estek. Ez azt mutatja, hogy modernizálódik a járműpark, folyamatosan csökken a károsanyag kibocsátás (részecske, szén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén oxidok stb.) a fuvarozásban.
Az i-Cell által ismertetett forgalmi teljesítmények alapján látszik, hogy a tehergépjárművek az egyébként drágább gyorsforgalmi utakat (autópályákat) részesítik előnyben: két és félszer többet használják, mint a főútvonalakat. A legforgalmasabb szakasz az M0 körgyűrű 30 és 36 kilométer közötti szelvénye (M5 és M4 leágazás), míg teljes hosszában az M1 a legforgalmasabb útvonal – ebben egyébként évek óta nincsen változás.
Tíz év alatt szinte minden fuvarozó átállt a fedélzeti egység (OBU) használatára: míg induláskor a 40 százalékot sem érte el az arányuk, ma már 96 százalék feletti, míg az alkalmi jegyet vásárlók száma elenyésző. A magyar felségjelzésű járművek számában gyakorlatilag nem történt változás: az első teljes évben (2014) és tavaly is szinte darabra ugyanannyi, mintegy 106 ezer teherautó használta az utakat.
A legtöbb külföldi tehergépjármű Romániából, Lengyelországból, Bulgáriából, Szlovákiából és Németországból érkezik hozzánk – ebben szintén nincs érdemi változás. Ugyanakkor megduplázódott a török fuvarozók aránya, Romániából pedig másfélszer annyian jönnek, mint 10 évvel ezelőtt. Jelentősen emelkedett a lengyel és a bolgár felségjelzésű járművek száma is, míg a szlovák és a német nagymértékben csökkent 2013 óta – derül ki az i-Cell által közzétett, összesített statisztikákból.
2013-ban az i-Cell saját koncepció alapján fejlesztette a HU-GO elektronikus útdíjfizetési rendszert, melyet az Európai Unió a leginnovatívabb megoldásként értékelt.