Milyen lesz egy jó önéletrajz 10 év múlva, mi lesz a vállalati képzések szerepe, és miért nélkülözhetetlen a szemléletváltás az üzleti stratégiák megalkotásánál? A Stylers információ-technológiai cégcsoport legfrissebb podcast adásában Debreczeni Eszter HR- és szervezeti szakértő, valamint Silur, világhírű etikus hacker és kriptográfus mondták el, milyen lehet a jövő munkahelye.

 

Szépen csendben szivárogtak be az okosodó algoritmusok a mindennapjainkba, és személyre szabott ajánlatokkal bombáztak minket a webshopokban és streaming platformokon. Tavaly december óta azonban egészen mellbevágó és kézzel fogható módon került elénk a technológia a ChatGPT formájában, amivel ma már mindenki cseveghet, esszét írathat vagy árajánlatokat állíthat össze. Nem csoda, hogy a munkavállalók kétharmada félti az állását a mesterséges intelligenciától, ráadásul néhány nagyvállalat már be is jelentette, hogy többezer ember munkáját tervezi kiváltani gépekkel. A szakértők szerint azonban ez nagyon elhamarkodott lépés. 

 

„Fontos látni, hogy ahogy a korábbi ipari forradalmaknál, most sem lehet azt megjósolni, hogy pontosan milyen lesz a technológia munkaerőpiaci hatása. Először is nagy kérdés, hogy milyen gyorsan emeli a humánerő hatékonyságát az AI vagy hogy mekkora a látens kereslet az adott piacon, tehát mennyi grafikust vagy éppen szövegírót tud felszívni a jelenlegi helyzetben. A másik dolog pedig, hogy megváltozik az, ahogy a munka minőségét szemléljük: minden cégtől jobbat várnak majd a fogyasztóik, ők pedig a munkavállalóktól számítanak magasabb hozzáadott értékre a gépi asszisztencia rendelkezésre állása miatt” – mondja Silur, etikus hacker és kriptográfus.

 

 

Mi vagyunk Obi-Wan, az AI pedig Anakin: most dől el, hogy győz-e a sötét oldal

 

Az Európai Parlament kapcsolódó összeállítása szerint a jelenlegi munkakörök 14%-át kifejezetten könnyen lehet automatizálni, továbbiakat pedig egészen felforgathatnak az algoritmusok. Úgy tűnik, ezzel a cégek is egyetértenek: több mint háromnegyedük számol a mesterséges intelligencia széleskörű alkalmazásával, ráadásul 50%-uk arra számít, hogy a technológia adaptálása újabb munkahelyeket teremt majd. De ez hogyan lehetséges? Debreczeni Eszter, a Microsoft korábbi magyarországi, illetve közép-kelet-európai HR igazgatója, jelenleg technológiai területen tevékenykedő HR- és szervezeti szakértő úgy látja, hogy a vezetőknek alapvető szemléletváltásra van szükségük az üzleti stratégiák és a munkaerő-tervezés kapcsán. 

 

„Olyan kérdésekkel szembesülnek most a cégek, melyeket eddig is fontos lett volna feltenni.  Mi a célunk, milyen értékeket képviselünk és adunk a világnak? Ha ezekre megtalálják a választ, akkor meg kell határozniuk, hogy mindezt milyen tevékenységeken keresztül érhetik el, illetve hogyan tudják a leghatékonyabban megvalósítani. Vagyis a fő kérdés az lesz, hogy a humán és a gépi munkaerő milyen kombinációját lesz érdemes alkalmazni adott helyzetben. Ez óriási paradigmaváltást jelent” – véli a szakember.

 

A jövőt meghatározó kérdés persze az is, hogy sikerül-e szélesebb tömegek szolgálatába állítani a mesterséges intelligenciát egy szűkebb kör gazdasági érdekei helyett, és hogyan küzdünk meg a szabályozói és adatbiztonsági kérdésekkel. Találkozhattunk már olyan esettel, amikor egy vállalat megtiltotta a ChatGPT és a hasonló eszközök használatát a belső hálózaton, hogy ne szivároghassanak ki üzleti információk, a felmérések szerint pedig a cégek 60%-ának egyelőre nincs is saját AI-szabályzata, vagy ha van, a kollégák azt nem ismerik. Az biztos, hogy amíg a jogi környezet nem egyértelmű, nagy felelősség hárul a vállalatokra és az egyénre az új technológia felelős használata terén – különben az AI könnyen átkerülhet a „sötét oldalra”.

 

Gyökeresen átalakulnak a szervezetek, de ha jól csináljuk, boldogabb jövőt teremthetünk

 

Úgy tűnik, alapvetően át kell értékelnünk azt, ahogy a munkahelyünkre és szélesebb értelemben magára a munkavégzésre tekintünk, de a podcastben megszólaló szakértők szerint ez a folyamat már elkezdődött. Főként a pandémia és a lezárások miatt rájött a világ, hogy a feladatok nem feltétlenül kötődnek az irodához, hogy lehet hatékonyan kommunikálni a digitális térben, sőt, a csapatmunkában sem okoz feltétlenül fennakadást a távolság, de gyakran még a produktivitást is jobban lehet mérni. „Emellett lassan idejétmúlt fogalommá válik a „munkakör” is, inkább projektekben és speciális feladatok végrehajtásában kell közreműködnünk a lehető legjobb minőséget nyújtva, miközben a mennyiségi mutatókat az AI hozza. Elképesztően felértékelődnek a soft skill-ek, mert szinte minden másra be tudjuk majd tanítani a gépeket” – teszi hozzá Debreczeni Eszter.

 

Ebből következően a jövő munkaadói már nem a szakképesítéseket és bizonyítványokat keresik majd az önéletrajzokban, hanem kiemelkedő kommunikációs készségeket, kreativitást, rugalmasságot és agilitást, illetve az újabb és újabb ismeretek megszerzésének képességét. Szintet lépnek ezeken a területeken a vállalati képzések, a cégeknek ugyanis olyan komplex rendszert kell kialakítaniuk, melyek lehetővé teszik a felkészülést olyan feladatok elvégzésére, melyek talán most még nem is léteznek. Mindebből persze az is következik, hogy azok, akik képesek lesznek kilépni a komfortzónájukból, és a munkavállalói szerep helyett partnerként segíteni a vállalatokat a célok elérésében, végre kiteljesedhetnek munkájukban és valóban örömöt, biztonságot és mentális jóllétet kaphatnak jutalmul. Ha jó irányba indulunk el, akkor a jövő munkahelyén a humán értékteremtés lesz a középpontban, a gépek pedig nem helyettesítenek minket, hanem megsokszorozzák a bennünk rejlő lehetőségeket.