A technológiai újítások és az infrastruktúra fejlődésének felgyorsulása 2019 és 2022 között jelentős növekedést hozott az európai e-kereskedelem piacán. Az infrastruktúra bővülése mellett a csomagátvételi pontok számának növekedése is kényelmesebbé és kiszámíthatóbbá tette a fogyasztók számára az online vásárlást. Az európai piacon ebben a szektorban az elmúlt években jelentős növekedést mutató Olaszország és Spanyolország mellett a már évek óta jelentős e-kereskedelemmel bíró Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Hollandia együttesen a teljes európai költés 72 százalékát teszik ki. Ezek közül is kiemelkedik az Egyesült Királyság és Németország, amelyek a teljes online költés közel felét adják. Magyarország e-kereskedelmi piaca szintén növekvő tendenciát mutat, köszönhetően az infrastruktúra és a technológia folyamatos fejlődésének. 

 

Az e-kereskedelem folyamatos növekedése ellenére azonban az adatok azt mutatják, a fogyasztók még mindig inkább az üzletben vásárolnak: Olaszországban és Spanyolországban például 65 százalékuk a bolti kiskereskedelmet részesíti előnyben. Ez magasabb, mint az európai átlag (60%), és jelentősen meghaladja az Egyesült Királyságban és Németországban mért 52 százalékos, illetve 55 százalékos arányt. Magyarországon a teljes kiskereskedelmi forgalom mindössze 9,6 százalékát teszi ki a webshopok forgalma, de egyes termékkategóriákban (például divat) az európai átlagnak megfelelően eléri a közel 40 százalékot is. A második legnépszerűbb kategória az elektronikai- és médiaeszközöké, ezek forgalmának 27 százaléka az online térben realizálódott.

 

 

 

Míg a járvány enyhülését követő időszakban elsősorban az alapvető cikkeket árusító boltok vagy bevásárlókomplexumok voltak a népszerűbbek a vásárlók körében, a CBRE felmérése szerint a 2022-es év végétől a szabadidős lehetőségeket is biztosító regionális bevásárlóközpontokban volt a legerősebb a látogatottság.

 

Az, hogy újra egyre többen vásárolnak üzletekben, a logisztikai ágazatban is megmutatkozott: a CBRE kutatása kimutatta, hogy a kiskereskedők raktárterület-igénye a járvány előtti szintre állt vissza, és már az is jól látszik, hogy a jövőbeli növekedés – érintse akár az online, akár az offline csatornákat – a logisztikai keresletre is hat.

 

„A fizikai kiskereskedelem óriási jelentőséggel bír a magyarországi piacon, sokszor nem csak az árucikkek beszerzésének helyszínéül szolgál, hanem jóval több annál, gyakran egyfajta szabadidős program is kapcsolódik hozzá – mondja Garbutt-Pál Erika, a CBRE Kiskereskedelmi üzletágának igazgatója. – Bár Magyarországon a teljes kiskereskedelmi forgalom 90,4 százaléka még mindig fizikai üzletekben realizálódik, ezek az üzletek egyfajta katalizátorként is hatnak az e-kereskedelem növekedésére. Éppen ezért a kiskereskedőknek fel kell ismerniük a több csatornán keresztüli kínálat fontosságát, és az online és offline csatornák közötti egyensúlyra kell törekedniük a kiskereskedelem további fejlődése érdekében.”