Egy klímaberendezés vásárlása hosszú évekre szól. Természetes, hogy egy ilyen fontos beruházásnál mindenki szeretne jól választani. A döntés súlyát növeli, hogy ma többet használjuk a klímát, mint a korábbi években, és nem csak hűtésre. Az energiaárak emelkedése miatt alig találunk klímaberendezést fűtő funkció nélkül. Egy ilyen, tartósan üzemelő berendezésnél különösen fontos, hogy komfortosabbá tegye az életünket és energiatakarékos legyen.

 

Ennyit kell tudni az energiatakarékosságról

 

Ma az egyik legfontosabb, egyben legegyszerűbb kérdés egy klímaberendezéssel kapcsolatban az energiatakarékosság. Ugyanis az EU által kötelezővé tett energiacímke a napnál is világosabban segít a döntésben. Ezen az elektronikus berendezések összes jellemzője egy, egyszerűen megérthető értékelésben van összesítve; nem kell külön COP és EER értéket vagy teljesítményt számolni.

 

"Az EU-ban csak inverteres technológiájú klímákat lehet forgalomba hozni, ezek pedig legalább A energiaosztályúak. Az A+ energiaosztály jó, az A++ nagyon jó, a csúcsmodellek pedig az A+++ besorolás alá tartoznak. Az energiaosztály azonban megmutatkozik az árban is, ám ha tehetjük, válasszunk minél magasabb energiaosztályú berendezést, mert megfelelő telepítés és tartós használat mellett megéri" – mondja Medgyesi Tamás, épületgépész-mérnök, a Polar komfortklimatizálási szakértője.

 

 

Mit tehetünk, hogy ne legyen gáz a fűtéssel?

 

A földgáz árának emelkedése miatt mára általános igény, hogy a klímával rendelkező lakásban olyan klíma kerüljön, amely nem csak hűteni tud a forró nyári napokon, hanem a hűvös őszi és téli napokon is fűteni tud, és télen rá tud segíteni a fűtésre vagy akár át is veheti a szerepét.

 

Ha fűtésről van szó, egyáltalán nem mindegy, milyen berendezést szereltetünk a lakásba. Egy fűtő funkcióval is rendelkező klímaberendezés választása annyiban nehezebb feladat, hogy a hűtési és fűtési teljesítmény eltérhet. Ezt már csak kisebb számmal és betűvel tartalmazza az amúgy nagyon egyszerűen kiértékelhető energiacímke. Ha jól választunk, komfortos életet jelent, ha rosszul, akkor egy ki-bekapcsoló berendezéssel kell küzdenünk.

 

„A négyévszakos klíma vásárlásakor nem csak arra kell figyelnünk, hogy ne vegyünk túl kis teljesítményű egységet. Ha egy szobába túl nagy klímát telepítünk, akkor az nagy huzatot generál. Emellett elveszíthetjük az invertertechnológia garantálta energiamegtakarítást is a klíma ki-bekapcsolgatása miatt," – mondja Medgyesi Tamás.

 

Egy átlagos lakásban jól meg lehet becsülni a légköbméter alapján a szükséges hűtőteljesítményt, de a fűtésnél már más a helyzet. Egy sokat használt konyhában vagy egy jól szigetelt szobában a fűtő klímával már más értékek jönnek ki. A legjobb megoldás, ha szakemberrel kiszámoltatjuk, milyen teljesítményű berendezésre van szükségünk.

 

A Polar szakértője szerint a legjobb, ha kikérjük egy megbízható szakember véleményét a vásárlás előtt, vagy eleve olyan helyen vásároljuk a klímát, ahol a berendezés árában benne van a helyszíni szemle. Ám vigyázzunk, válasszunk szakembert körültekintően.

 

Szerelőt fogtam, nem ereszt

 

A folyamatnak van egy utolsó pontja, ahol el lehet hibázni a döntést. Bár a klímaszerelés engedélyköteles tevékenység, még így is bele lehet futni kontár szerelőkbe. Szerencsére a regisztrációs számuk az interneten is ellenőrizhető egy perc alatt, a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság honlapján található, térképes képesített vállalkozás kereső segítségével. Olyan vállalkozót, aki ilyen számot nem tud felmutatni, nem szabad megbízni.

 

Figyelmeztető jel lehet, ha a szerelő nem akar velünk, az ügyféllel együttműködni, hanem a neki kényelmes megoldás kiépítését „szorgalmazza”. Illetve extrém esetben olyan szerelővel is találkozhatunk, aki a megfelelő szerszámok nélkül érkezik. Mindkét esetben tanácsos másik szakembert keresni.

 

Klímát nem egy-két évre vásárol az ember. Olyan partnert keressünk, aki öt-hat év múlva is elérhető lesz, ha esetleg szerelni vagy bővíteni kell a rendszert. Végül pedig kérjünk számlát, és tegyük is el, mert anélkül nem tudunk garanciát érvényesíteni.

 

Tud-e suttogni a ventilátor?

 

A klímavásárláskor gyakori félelem, hogy a berendezés hangos lesz. "Egy jó minőségű klíma hangnyomása, azaz zajszintje, a berendezéstől egy méterre mérve 20 decibel alatt van. Ez a suttogásnak vagy egy csendes könyvtári olvasóterem zajszintjének felel meg. Ezt az értéket szintén az energiacímkén találjuk" – magyarázza a Polar komfortklimatizálási szakértője.

 

Összehasonlításképpen, a normális beszélgetés már 60 decibeles hangnyomást jelent. Jó tudni, hogy a hangnyomás a távolsággal arányosan logaritmikus skálán csökken, magyarul, egy hangforrás decibelben kifejezett hangnyomása és a hangosság érzetünk nem fedi egymást. Ezért nem csak az alacsony zajszintű klímaberendezés kiválasztása, hanem a megfelelő elhelyezés is fontos.