A hatóság egyetlen forduló után összesen 450,2 millió euróért osztotta ki a fejenként egyetlen ajánlatot megtévő szolgáltatóknak - a France Télécom érdekeltségébe tartozó Mobistarnak, a holland KPN Orange-nak és a Belgacom, valamint a brit Vodafone konzorciuma alkotta Proximusnak - a 20 évre szóló UMTS-koncessziókat. Az első két cég a minimálisan megszabott 150 millió, a Proximus 150,2 millió euróért kapta meg az engedélyeket. Ez utóbbi vállalat szóvivője azzal magyarázta a némileg magasabb árat, hogy a Proximus a másik kettőnél valamivel jobb - kisebb interferencia-kockázattal járó - műszaki specifikációjú engedélyt vett.

A belga kormány eredetileg négy UMTS-koncessziót hirdetett meg, s másfél milliárd eurós bevételt remélt az árveréstől. A múlt havi határidőig azonban csak a belga piacon már jelen lévő három GSM-szolgáltató adta be pályázatát.

Nyugat-Európában bevételi szempontból eddig csak a német és a brit UMTS-tender volt sikeres: Németországban csaknem 50 milliárd, Nagy-Britanniában 37 milliárd eurónak megfelelő összeget kasszírozott az állam az engedélyek értékesítéséből, de például Hollandiában, Olaszországban és Franciaországban már jóval a tervezett alatt maradt az UMTS-engedélyekből beszedett költségvetési bevétel. Az első két sikeres versenytárgyalás után a licencekért versengő szolgáltatók ugyanis aggódni kezdtek adósságaik hatalmas mértékű gyarapodása miatt.

A Moody's nemzetközi hitelminősítő már tavaly nyáron arra figyelmeztette a piacokat, hogy az európai harmadik generációs mobiltávközlési rendszerek megteremtése a részt vevő vállalatoknak 300 milliárd eurójába fog kerülni, s ez a költségteher alaposan kikezdheti e cégek hitelkockázati megítélését. A British Telecom februárban közölte is, hogy nettó adóssága az év végére az akkori 19,1 milliárd fontról 30 milliárd fontra duzzad, egyebek mellet az UMTS-koncesszió finanszírozási kötelmei miatt.